Először élőben a pókbangó.
A Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai a védett szennyes ínfű egyedeit számbavevő állományfelmérést végeztek májusban. A munka során nem várt meglepetés érte őket, ugyanis rábukkantak egy különleges orchideafajra is.
A szennyes ínfű 15-50 cm-es gyapjas-szőrös hajtásai első ránézésre nem hívják fel magukra a figyelmet. Kecses, dekoratív virágait hosszúkás levelei alatt rejtegeti, csak az alapos szemlélőnek mutatja meg szépségét. Többek között a Kelet-Mecsek déli előterében húzódó tölgyesek, felhagyott szőlők között megbújó száraz gyepfoltok biztosítanak megfelelő élőhelyet stabil állományainak.
Fennmaradását az átgondolatlan terület-helyreállítások, a gyepterületek beszántása, illetve más célú hasznosítása veszélyeztetheti.
A szennyes ínfű mellett számos más, védett fajoknak is élőhelyet biztosító, rendkívül változatos területen a felmérés során egy olyan orchideafaj egyetlen példánya is előkerült, amelyet a szakirodalomi adatok alapján majd két évszázada nem figyeltek meg a Mecseken.
Ez a fokozottan védett növényfaj nem más, mint a pókbangó, amelynek előfordulását Horvát Adolf Olivér, neves pécsi botanikus, „A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete” című művében 190 évvel ezelőttre jelzi.
Ráadásul mindkét adat herbáriumok (préselt növénygyűjtemények) áttekintésből származik, így kijelenthető, hogy több évszázada most először sikerült ennek a különleges fajnak a meglétét élőben is bizonyítani a Mecsekből.
Forrás: ddnp.hu
