Argánligetek között.
A Föld legnagyobb tradicionális méhészetét Marokkó délkeleti részén találjuk. Az óriási építményt észak-afrikai berber őslakosok építették a 1850-ben, főként sárból, fából, pálmából, nádból.
Inzerki méhészete nem csak a legnagyobb, de vélhetően a legrégebbi is a világon.
Legalább 3700 kaptárt találunk itt, ezekben több tízezer méh szorgoskodik. A beporzók a szaharai sárga méh észak-afrikai alfajához tartoznak.
A méhészet a különleges elhelyezkedése miatt (1000 méteres magasságon fekszik) a legfinomabb mézet termeli a vidéken. A napsütötte lankákon rengeteg virág nyílik és viszonylag állandónak mondható a klíma is. A hagyományos, nádból font vagy kéregből készült, hengeralakú kaptárak lépcsőzetesen kerülnek elhelyezésre a cellákban, ami védi őket az átfedéstől és a méhek agressziójának is elejét veszi.
Az 1990-es és 1996-os áradások súlyos károkat okoztak, számos kaptár elpusztult. 2005-ben helyreállítási munkálatokban pótolták és renoválták a megrongálódott tárgyakat, de a segítség ellenére ma már a méhészet nem működik akkora intenzitással, mint egykoron.
A méhészet környékén élők alig néhány százan vannak, többségük méhész. A közösségi méhészet 250 gazdához tartozik, mindegyikőjük 15-20 kaptár felett rendelkezik.
A méhek kulcsszerepet töltenek be a környéken élő növények beporzásában, a biodiverzitás fenntartásában.
Változatos, fajgazdag területeket találunk a régióban, jellemző növény az argánfa, a boróka, a magyartölgy, az akácia, a levendula, a kakukkfű, a mandula, a kaktuszok, a narancsvirág. A méhészet lehetővé teszi, hogy a helyiek gazdag és tápláló mézhez jussanak. A méhek az elsődleges fenntartói a környező argánfa ligeteknek is. Marokkóban társadalmilag, kulturálisan, gazdaságilag is rendkívül fontos az argánolaj készítése, különösen a bennszülöttek között.
Forrás: themindcircle.com, kiemelt kép: explore-agadirsoussmassa.com
