Délre dőlő törzsek.
A fák többsége egyenesen az ég felé tör, de különleges körülmények között előfordulhat, hogy ez nem így történik, például amikor versengeniük kell a fényért, vagy mechanikai stressz éri őket.
Az oszlopos araukária (Araucaria columnaris) nevű fenyőféle számára azonban különleges körülmények sem szükségesek a fura növekedéshez. A Cook fenyőként is ismert fa – nevét James Cook kapitány után kapta, aki második Föld körüli útján botanikusokat vitt a fa azonosítására – Új-Kaledóniában őshonos, de szubtrópusi és trópusi területeken is ültetik. Amikor őshazáján kívül nő, a fa jellegzetes, határozott dőlésszöget vesz fel. Azonban egészen mostanáig nem sok figyelmet szenteltek annak, hogy a fák milyen irányba nőnek.
Matt Ritter, kaliforniai kutató egy könyvéhez gyűjtött anyagokat, emiatt vizsgálta a fenyőket, egészen pontosan Kalifornia városi fáit, és arra lett figyelmes, hogy az araukáriák mindig dél felé nőnek. Elhatározta, hogy bizonyítékokat szerez, ezért felhívta egy ausztrál kollégáját, és meglepve hallotta, hogy az ott élő araukáriák észak felé nőnek.
Ezt követően Matt Ritter és kollegai izgatottan kiterjesztették a kutatásokat, amelynek során 256 fenyőt vizsgáltak meg, 5 kontinensen. A vizsgálatok igazolták, hogy a fák mindig az Egyenlítő felé nőnek, és minél messzebb kerülünk az Egyenlítőtől, annál nagyobb a dőlés szöge.
Még nem teljesen tisztázott, hogy a Cook fenyők miért követik ezt a sajátos viselkedést, de a tudósok véleménye szerint ez a fototropizmusnak köszönhető — azaz annak a jelenségnek, ami a szobanövényeket is a nap felé fordítja. Lehetséges, hogy a fenyők azért „hajlítják el” magukat, hogy jobban „elkapják” a ferdén érkező napsugarakat.
A fák többségénél a fény felé növést ellensúlyozza a föld gravitációja, azaz a fák a geotropizmus miatt nőnek végül egyenesen. A kutatók arra is gyanakszanak, hogy ez a képesség is hiányzik a Cook fenyőkből.
Forrás: www.amusingplanet.com
