Hallgatózz a sötétben!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) két bagolyfajunkkal kapcsolatban indít átfogó felmérést, és ehhez a lakosság segítségét kérik. Áprilisban az erdei fülesbagoly, májusban a füleskuvik feltérképezésében vehetünk részt.
Az erdei fülesbagoly a lakott területeken is a leggyakoribb fészkelő bagolyfajunk. Mivel a rokonaihoz hasonlóan saját fészket nem épít, alapvetően más fajok, főleg a varjúfélék üres fészkeibe költözik be, de akár a fehér gólya fészkében, vagy emeleti balkonládában, korhadt faüregben, vastag törzsű fák ágvillájában is találhat magának költőhelyet.
Azt talán mindenki tudja, hogy a baglyok éjszakai életmódot folytatnak, napközben szinte lehetetlen őket megpillantani.
A trükk egyszerű: ne a szemünkkel, hanem a fülünkkel keressük őket!
A felmérés lényege, hogy az esti szürkület óráitól alkalmanként hallgatózzunk néhány percet az erkélyről, az emeleti ablakból, a tornácról, a kertből, az utcán, parkban sétálva – és ezt hetente egy-két alkalommal ismételjük meg áprilistól júniusig. Eközben pedig a hím és a tojó erdei fülesbagoly gyakran egymásnak válaszolgató jelzőhangját, a körbe-körbe repkedő hím szárnnyal tapsolását, később pedig a fiókák jellegzetes, mással össze nem téveszthető hangját keressük!
Mindehhez remek segítséget találunk az MME honlapján, a hangokat bemutató felvételekkel:
Ott, ahol az előző évben, években költött erdei fülesbagoly, idén is számítani lehet a madarak jelenlétére, ezért különösen érdemes figyelni. Ha pedig a madarak a hosszú hetek, hónapok, évek alatt már megszoktak bennünket, akkor esetleg nappal is megmutatkoznak.
Amennyiben sikerült elcsípnünk a hangokat (vagy netán magukat a madarakat), egy elektronikus űrlap gyors és egyszerű, akár okostelefonon is elvégezhető kitöltésével tudunk adatainkkal hozzájárulni a faj országos elterjedési térképének pontosításához: goo.gl
A lakosság által beküldött adatok is részét képezik az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya által évente összeállított fajmegőrzési beszámolóknak.
Az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály éves jelentései alapján készült állománybecslési adatok első körben a magyarországi természetvédelmi hatóságokhoz kerülnek, majd a Magyar Állam által készített jelentés részeként eljutnak az Európai Unió érintett szerveihez, továbbá a madárvédelmi szervezetek világszövetségének számító BirdLife International-hoz (ebben hazánkat az MME képviseli) is.
A felmérés Facebook közösségi oldala: www.facebook.com
Amennyiben nem tudunk baglyot megfigyelni, viszont szeretnénk, ha a mi környezetünkbe is beköltözne a madár, helyezzünk ki az év folyamán (februárig) valamilyen fészkelést segítő eszközt, ősszel pedig létesítsünk bagolyetető egérvárat. A dróthálóval megerősített, hullott lombbal félig töltött vesszőkosár például ideális műfészek az erdei fülesbaglyok számára.
Forrás: www.mme.hu
