1230 éves matuzsálem.
Egy fenyő kapaszkodik Olaszország egyik sziklás lejtőjébe, alaposan kitéve a mostoha időjárási viszonyoknak. Nem akármilyen fa ez: Európa legidősebbje, legalábbis azok közül, amelyeknek a korát tudományos módszerekkel is sikerült megállapítani.
Egy nemrég megjelent tanulmány szerint a balkáni páncélfenyő, amit becenevén Italusnak hívnak, legalább 1230 éves. Ami még ennél is meglepőbb: noha a lombkorona jelentős része hiányzik, a fácska él és virul. Az elmúlt évtizedekben megfigyelt növekedés ellentmond annak, amit idős fáknál tapasztalhatunk, hogy lelassulnak a folyamatok. Ráadásul a mediterrán ökoszisztémákban széles körben hanyatlás és fogyás volt megfigyelhető – de nem Italus esetében.
A Tuscia Egyetem kutatócsoportja fedezte fel a fát kimerítő, 4 éves munkát követően a Pollino Nemzeti Parkban, Olaszországban. A park kiterjedt hegyvidéki területeket ölel fel az ország déli részén, gazdag idős erdőkben is. A növény elhelyezkedése a meredek lejtős domomit sziklás területen előnyös, mivel védelmet nyújtott nem csak a fakitermelés ellen, de a pusztító tüzektől is, amelyekből jutott pár az elmúlt évszázadokban.
Bár a kutatók egyszerűen csak a kinézete alapján gyanították, hogy egy ősi fára bukkantak, jelentős problémával találták magukat szemben, amikor megpróbálták meghatározni a fa korát. A fenyő belsejében a legidősebb évgyűrűket tartalmazó rész teljesen roncsolt állapotban volt. Olyan volt, mintha csak egy porhalmaz lett volna, még a szakértők se láttak sose ilyet. Legalább 20 cm-nyi rész hiányzott, amely sok-sok évet jelzett volna a fa életéből.
Hogy kitöltsék a hiányzó adatokat, a csapat egy innovatív technikát alkalmazott, amely a fa gyökereire fókuszál. Ugyanis a fa gyökerei ugyanúgy tartalmaznak növekedési gyűrűket és ezekből is beazonosítható a növény kora. Szerencsére, mivel a sziklás lejtőbe kapaszkodik a fa, a gyökerek kényelmesen vizsgálhatóak, kitettségük épp ideális a mintavétel szempontjából. A kor meghatározásához szénizotópos módszert és évgyűrűs kormeghatározást is használtak. A vizsgálatok szerint a fa 789-ben indult növekedésnek.
Az ilyen idős fák korának meghatározása azért is fontos, mert segítségükkel többet megtudhatunk a vadon élő fajok biológiájáról és ökológiájáról, és egyben felhívja a figyelmet arra, hogy milyen fontos megvédeni azokat a természetes élőhelyeket, ahol még találhatóak idős egyedek.
A tudósok most arra kíváncsiak, hogy miként lehet ilyen életerős, jó állapotú ez a fa, így további vizsgálatok várnak Italusra.
Forrás: www.mnn.com
