10 éves küzdelem.
1980: ez volt az az év, amikor végleg eltűnt a Földről a pusztító feketehimlő. A végleg persze nem teljesen igaz, hiszen bizonyos országok elraktároztak fertőzőképes készleteket, így például az USA vagy a Szovjetunió. A hidegháborús nagyhatalmak később megállapodtak a készletek egyidejű megsemmisítésének határidejében, ezt azonban folyamatosan tolták. A készletek fenntartása vagy megsemmisítése mellett egyaránt fontos érvek szólnak, ugyanakkor mindkét megoldás jelentős kockázattal is jár. Ráadásul más országok is tárolhatnak készleteket illegálisan és a technika fejlődésével ma már megvalósítható a vírus mesterséges szintetizálása is.
A WHO már 1978 nyarán bejelentette, hogy a tömegeket elpusztító kórokozó felett győzött az emberiség. Azaz egészen pontosan a vakcina, amelyet tömeges oltási program keretében kaptak a Földlakók.
Az utolsó ismert eset 1977 októberében zajlott. A 23 éves szakács, Ali Maow Maalin egy szomáliai kórházban dolgozott, ott fertőződött meg. Maalin oltatlan volt, azonban csodával határos módon sikerült felépülnie.
Az 1967-ben kezdődött oltási program a végéhez közeledett, úgy tűnt, hogy 10 kemény év után legyőzték a himlő vírusát. Aztán a kór mégis felütötte a fejét, egy utolsó csatára hívta az orvosokat.
Az áldozat Janet Parker 40 éves egészségügyi fotós volt, aki az anatómiai részlegen dolgozott a Birminghami Orvosi Egyetemen. Augusztus 11-én Parker belázasodott, fájt a feje, izomfájdalomra panaszkodott. Napok alatt ellepték a testét a ronda vörös pöttyök, ám az orvosa megnyugtatta, hogy ez csak bárányhimlő. Azonban a kiütések és hólyagok egyre nagyobbak lettek, a nő állapota pedig ijesztően leromlott, kórházba szállították. Itt derült ki, hogy a feketehimlővel van dolguk, annak is a legveszélyesebb fajtájával.
Pánik tört ki, nem csak a lakosság körében, de az állami vezetők és a WHO szakemberei között is. Nehéz volt szembesülni azzal, hogy az oltási kampányt követően újra megjelent a rettegett betegség.
Parker irodája közvetlenül Henry Bedson professzor laboratóriuma felett volt. A laborban élő himlővírusokat vizsgáltak, ez volt az egyik olyan WHO által hitelesített helyiség, ahol a kutatások folytak. Bedson vizsgálati kérelmét először nem is akarta engedélyezni az Egészségügyi Világszervezet, később azzal a feltétellel mondtak rá igent, hogy a professzor javítja a labor biztonsági feltételeit. Bedson beleegyezett, de nem tartotta meg a szavát. Egy korábbi vizsgálat úgy találta, hogy a biztonsági óvintézkedések elégtelenek voltak, de a férfi minimálisnak ítélte a kockázatot.
Bedson esőként tudta meg Parker diagnózisát, letaglózta a hír Nyomozók járták be a laboratóriumát, a sajtó tábort vert a háza elé.
Parker állapota egyre romlott. Szeptember 5-én a nő 77 éves apjának megállt a szíve, nem tudta kezelni a lánya miatti stresszt.
A következő napon Bedson kiment a kerti fészerbe és elvágta a torkát. Búcsú üzenetében elnézést kért azért, amiért eljátszotta a bizalmat. Parker szeptember 11-én elhunyt.
Később a vizsgálatok súlyos hiányosságokat állapítottak meg a laboratóriumban, A dolgozók csak azért úszták meg a fertőzést, mert néhány évente újraoltották őket. Parker utolsó oltása óta azonban addigra 12 év telt el.
Az, hogy Parker miként került kapcsolatba a vírussal, nem világos, de vélhetően a kórokozó a levegőt keringtető rendszerbe került és a nő egy emelettel fentebb onnan lélegezte be.
1980-ban hivatalosan is eltűnt a himlő a Földről. A vakcinázás sikeréhez hozzájárult, hogy a feketehimlő kórokozója, az igen konzervatív Poxvirus variolae csak embert képes fertőzni, nagyon kevéssé változékony, nem okoz lappangó és tartós fertőzéseket. Az emberiség történetének egyik legpusztítóbb ragályos kórokozója, nagyon magas, gyakran 40-80%-os halálozási aránnyal tarolt.
Forrás: www.amusingplanet.com
