Tisztelgés a növényvédelem előtt.

Aki Héderváron jár, a kastéllyal szemben lévő parkban különös szoborra bukkanhat. Az emlékmű nem egy történelmi nagyságot vagy jelentős költőt ábrázol, hanem egy hatlábú állatot, a valószínűleg mindenki által jól ismert ismerős krumplibogarat.

A nem mindennapi szobor annak az emlékét őrzi, hogy Magyarország területén Héderváron látták meg először a burgonyaleveleket elpusztító kolorádóbogarat 1947-ben.

A krumplibogár, burgonyabogár, kolorádóbogár néven ismert kártevő eredeti hazája Mexikó, ahol a tányértüske nevű vad burgonyafélén él. A növény tüskés termése nagyemlősök szőrzetébe akaszkodva terjed. A Mexikóból Texason át az Egyesült Államokba hajtott szarvasmarhákkal a tányértüske észak felé vándorolt, a bogár pedig követte a tápnövényét. Így jutott el a Sziklás-hegységbe is; az ott talált egyedek alapján történt a faj leírása 1924-ben.  (A „kolorádóbogár” elnevezés egyébként téves, egy félreértésen alapul).

A burgonyabogár jó ideig nem fogyasztotta a krumpli mérgező levelét, azonban egy mutáció miatt ellenálló lett a toxikus anyaggal szemben és áttért a burgonyára. Ahogy a burgonya termesztése egyre északabbra tevődött át, a bogár mutáns változata úgy követte új tápnövényét. Első kártételét Nebraska államban jegyezték fel 1859-ben, majd villámgyorsan terjedni és szaporodni kezdett.

Európában az első egyedek 1876-ban jelentek meg Franciaországban, de ekkor még sikerült kiirtani. Az I. világháború végén azonban újra felbukkant és terjedni kezdett. 1947-ben már hazánkból is jelentették, az állományt akkor még sikerült megsemmisíteni. 1954-ben viszont már az egész Dunántúlon rajzott, napjainkra pedig már Ázsiát is meghódította.

A kifejlett burgonyabogár és a lárva egyaránt rágja a leveleket. A lárva még sérülékeny, de az imágó csak nagyon nehezen pusztítható el.

A szobor 1997-ben készült Maráczy Manuéla, Zsédely Teréz és Csáki László alkotása, bronzól és vörösmárványból.

Az emlékműhöz az apropót egy dokumentumfilm bemutatása szolgáltatta, A Leptinotarsa, avagy privát nyomozati anyag a krumplibogár titokzatos feltűnéséről Magyarországon című filmet Buzás Mihály és Szolnoki József (Zsebcselek csoport néven) jegyezte. A film a falu lakóit szólaltatja meg, akik bizarr összeesküvés-elméleteket vázolnak: egyesek szerint amerikai imperialisták egyfajta vegyi fegyverként szórták szét a bogarakat, mások orosz ármányként értékelik megjelenésüket. A filmet 1997-ben – az 50 éves évforduló alkalmából – a győri Mediawave fesztiválon mutatták be.

A szobor valójában a szervezett növényvédelemnek állít emlékművet.

Ugyanis a burgonyabogár hazai terjeszkedésének megállítására és életmódjának felderítésére hozták létre az Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutató Intézetének keszthelyi burgonyabogár-kutató laboratóriumát, ahol Jermy Tibor és Sáringer Gyula derítettek fényt a kártevő hazai életmódjára. Állítólag az emlékműre nem volt pénz, ezért néhány kisebb Lenin szobor is beolvasztásra került.

Forrás: mttmuzeum.blog.hu, kiemelt kép: Csuhai István/www.kozterkep.hu