Szélrózsa.
A Szelek Tornya egy elegáns nyolcszögletű márványtorony Athénban, a római agora területén. A szakemberek szerint ez a világ legrégebbi meteorológiai állomása. A több mint 2000 éves épületnek 8 oldala van a 8 fő szélirányhoz kötődően, a napóra az időt mutatja, a széllapát a szél irányát jelzi és tartozik még hozzá egy belső vízóra is, amit az ókorban még sötétben is le lehetett olvasni. Az épület 8 oldalának mindegyike az iránytű egyik nyilának felel meg, a falon található domborművek, alakok pedig az abból az irányból fújó szelet testesítik meg.
Az ókori görögök úgy vélték, hogy a szél 12 irányból fújhat és ezek az irányok a földrajzi tájékozódás kiindulópontjai lettek.
Nem világos, hogy mikor és miként kezdte az emberiség a szelet a főirányok meghatározására használni, de vélhetően a mezőgazdasággal függött mindez össze. Az ókori gazdák megfigyelték, hogy a szél minősége attól is függ, hogy honnan fúj. Némelyik szél nedves, a másik száraz levegőt hoz, némelyik forrónak, a másik hidegnek bizonyul. A tengerészek is erősen függtek a szél irányától és felismerték a tulajdonságai alapján az uralkodó szelet.
A görög filozófus, Arisztotelész 10 különböző szelet azonosított, amelyekhez mind más meteorológiai tulajdonságokat párosított.
Ez a rendszer azonban aszimmetrikus volt. Az egyensúly megteremtése érdekében Timosztenész, görög navigátor és földrajztudós még két szélirányt adott hozzá, így alakult ki a klasszikus 12 ágú szélrózsa. Majd egy másik görög, Eratoszthenész újra 8-ra csökkentette a fő szélirányok számát, mondván, hogy csak elenyésző a különbség. A 8 ágú szélrózsa ma az iránytűk és különféle navigációs rendszerek alapja.
A torony Eratoszthenész 8 szélirányára épült, minden oldal egy irányba néz.
A nap felé néző oldalakon a napóra rovatkái láthatók. Benn egy vízóra rögzítette az időt, amikor nem sütött a nap. A kereskedők számára fontos információkat mutatott a torony: innen olvasták le az időjárást és kalkulálták ki, hogy mikor érkeznek az áruk a tengeren.
A tornyot állítólag Andronikus (kb. i.e. 50) építette, de más források szerint az i.e. 2. században épülhetett. Meteorológiai állomásként működött, de csak rövid ideig. A római időkben a vandálok lerombolták, majd óratoronnyá vált egy ortodox templom számára. A török uralom alatt a dervisek használták istentiszteleti helyként.
Az épület 1828-tól kezdve zárva volt a közönség előtt, miután a dervisek elhagyták azt. 1926-ban a tornyot helyreállították és megnyitották a látogatók előtt.
Forrás: www.amusingplanet.com
