Ha csak természetfilmekben láttál eddig jégfolyamot, azaz gleccsert, és kíváncsi vagy, milyen a valóságban, akkor nem kell a skandináv országokba utaznod, mert már a szomszédos Ausztriában is testközelből megnézheted.

Karintia területén, a Grossglockner lábánál található Ausztria egyik legnagyobb gleccsere, a Pasterze. Budapesttől autóval vagy vonattal kb. 7 óra alatt elérhető, és az élmény, amit nyújt, felejthetetlen. A Hohe Tauern Nemzeti Park területén fekszik, amely az ország legnagyobb nemzeti parkja, és sok egyéb izgalmas dolgot is kínál, ha már odautazott az ember.

Mi is az a gleccser, és hogyan “működik”?

A gleccser lassan mozgó jégtömeg, amely akkor alakul ki, amikor a magashegyi területeken a lehullott hó nem olvad el teljesen nyáron sem, hanem felhalmozódik, és a rétegek nyomására tömör jéggé alakul. A gravitáció a jégtömeget lassan elkezdi a lejtő irányába mozgatni, így a gleccser elindul, akár egy lassú, megfagyott folyó.

A Pasterze gleccser története

Az osztrák Karintia tartományában kialakult, Pasterze nevű gleccser körülbelül 7-8 km hosszú, és az óriási Grossglockner hegycsúcs alatt fekszik, 2400 m-es magasságban. Egykor több völgyet is megtöltött, mára azonban veszített a méretéből, visszahúzódott. A gleccser évente több tíz métert is megtehet, de sajnos nemcsak lefelé csúszik, hanem fokozatosan veszít a méretéből is, olvad.

A Pasterze gleccser a völgyben, alatta a gleccsertó

A globális felmelegedés nem tesz jót a gleccsernek. Az elmúlt évtizedekben a Pasterze jégtömege megfogyatkozott, a gleccser vége (nyelve) pedig folyamatosan visszahúzódik. A tudósok szerint a mostani felmelegedési ütem mellett néhány évtized alatt akár teljesen el is tűnhet. Hihetetlen belegondolni, hogy esetleg a gyerekeid, vagy unokáid már csak képeken láthatják, ugye? Pedig most akár túrázni is lehet a hömpölygő jégen!

Pasterze-látkép a Grossglockner és a Johannisberg közötti völgyben

Hogyan próbálják megvédeni?

Az osztrák Hohe Tauern Nemzeti Park munkatársai különböző módszerekkel próbálják lassítani a gleccser olvadását. Egyes helyeken nyaranta hatalmas vászonponyvákkal takarják le a jeget, hogy védjék a napsugárzástól. A tudományos megfigyelés, az oktatás és a fenntartható turizmus egyaránt segíthetnek a hosszabb távú védelemben. A Pasterze körüli nemzeti parkban igazi rangerek, tanult természetfenntartó “erdőkerülők” vigyáznak az élővilágra és kalauzolják az arra kiránduló embereket. Engem is egy ilyen szakember igazított útba, és kedvesen, félig németül, félig angolul magyarázta el, honnan lehet a legtöbbet látni, mit tegyek, ha mormotával találkozom, és hogy miért nem látom a napsütésben ilyenkor a sziklák árnyékában hűsölő kőszáli kecskéket.

Kilátópont és parkoló a gleccser felett

Drámai számok, ősi fák és figyelmeztető jelek

A Pasterze gleccser 2024-re 7,4 kilométer hosszúra zsugorodott, de ezzel még mindig Ausztria és az egész keleti Alpok leghosszabb gleccsere. Azonban az extrém meleg nyarak, kevés téli csapadék és valószínűleg az ember okozta klímaváltozás hatására a jégtömeg soha nem látott mértékben húzódik vissza: csak 2022/2023 telén több mint 200 métert vesztett a hosszából. A visszahúzódás nem új keletű – 1852-ben a gleccser még 11,4 km hosszú volt, területe 26,5 km²-t, térfogata 3,1 km³-t tett ki. Mára ezek az értékek drámaian csökkentek: 7,0 km²-es lett területre és idén már csak 1,2 km³-es térfogatra. Az egyik legmagasabb pontja a 3453 méteres Johannisberg, innen letekintve is látni, hogyan csúszik lefelé a gleccser.

Az olvadás nemcsak a jégre van hatással, hanem arra is, amit elrejtett: 2014-ben egy több mint 6000 éves lucfenyő került elő az olvadó jégtakaró alól. Ez ma a Kaiser-Franz-Josefs-Höhe látogatóközpontjában tekinthető meg.

A „Pasterze” egyébként szláv eredetű szó, jelentése: „legelésre alkalmas terület” – ami arra utal, hogy a terület valaha valóban zöld és legelőkkel borított vidék lehetett. Bár a gleccserek mindig is érzékenyek voltak a klímaváltozásokra, a jelenlegi gyorsaságú olvadás és visszahúzódás példa nélküli. Ha igazán meg akarjuk érteni, milyen a magashegységi gleccser, menjünk el, és nézzük meg, mielőtt eltűnik.

Gleccserlátogatás: mit érdemes tudni?

A gleccser meglátogatásához szerencsére nem kell hegymászónak lenni, autóval is a közelébe juthatunk. A Pasterze gleccsert a Grossglockner Hochalpenstrasse nevű hegyi úton közelíthetjük meg, ahol lélegzetelállító hegyi panoráma mellett juthatunk fel a Franz-Josefs-Höhe nevű kilátóponthoz. A kilátónál többszáz autót befogadó óriási parkoló, boltok, múzeum is várja a látogatókat. Innen felvonóval vagy gyalog is elindulhatunk a gleccserhez. Nyáron gleccsertrekking programokon is részt lehet venni, helyi vezetőkkel, megfelelő felszerelésben.

Kilátás a Pasterze gleccserre
A gleccser felé vezető panorámaúton van Heilegenblut, a zarándokfalu
A panorámaút hótorlaszait óriási lánctalpassal takarítják télen
A 48 km hosszú, májustól októberig járható alpesi úton 2500 méteres magasság fölé is autózhatunk

Gleccser még közelebb: a Dachstein

Ha valaki még közelebbi gleccsert szeretne látni, a Dachstein jégbarlangja és gleccsere is kitűnő élményt nyújt, és közelebb van Magyarországhoz. Itt szintén lehetőség van gleccsersétákra és a jégformák megcsodálására. Igaz, ott nincs olyan hatalmas nemzeti park a közelben, mint a Hohe Tauern, de azért ott is sok látnivalóval kombinálható a kirándulás.

Akár a Pasterze, akár a Dachstein felé vesszük az irányt, egy biztos: a gleccser megtekintése és esetleg a környékén való túrázás felejthetetlen élményt nyújt a természetszerető és kíváncsi ember számára. Családi, gyerekekkel együtt kirándulásnak is ajánlom, mert benne van a pakliban, hogy a gyerekek felnőttként már hűlt helyét találják majd a hazánkhoz közeli gleccsernek.