Nem félünk a farkastól… vagy mégis?
Az elmúlt időszakban ismét helyet kértek maguknak a nagyragadozók a hírekben, medve és farkas megjelenéséről is több ízben beszámoltak az Északi-középhegység különböző területeiről. Ezekkel az állatokkal nagyon ritkán találkozunk kirándulás, erdőjárás közben, veszélyt inkább a háziállatokra jelenthetnek.
Így legeltessünk
Éppen ezért az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság közleményt adott ki, amelyben tájékoztat minden állattartót, aki téli legeltetést folytat, hogy a legelő állatállományuk védelme érdekében, biztonsági intézkedésekre lehet szükség, melyek javasolt módjai a következők lehetnek:
- A nappali órákban, emberi felügyelet mellett őrkutyával, ha ez nem megoldható, akkor villanypásztorral, minimum négy sor zsinórral körülkerített területen legeltessenek.
- Lehetőleg nyílt területen legeltessenek, kerüljék a részben fedett, bokros területrészeket!
- Éjszakára az állatállományt zárt karámba, hodályba zárják, ne hagyják őrizetlenül a legelőn!
Itt bukkanhatnak fel
Az eddigi rendelkezésre álló adatok szerint, az alább felsorolt területeken lehet számítani nagyragadozók felbukkanására: Aggteleki-karszt, Putnoki- dombság, Rudabányai-hegység, Szalonnai karszt, a Sajó-völgy, Szendrői-rögvidék, Rakacai-völgymedence, Keleti-Cserehát, Nyugati-Cserehát, Központi Zemplén, Abaúji-Hegyalja, Hegyalja, Hegyközi-dombság.
Ne bántsuk az emberkerülő farkast!
A túrázóknak kevésbé kell a farkastól vagy a medvétől tartaniuk. A farkas ugyanis rejtőzködő életmódot folytat, kerüli az embert. Ha valaki mégis találkozna eggyel, nincs oka félelemre, az elmúlt 200 évben Európában bizonyítottan nem támadt emberre egészséges farkas. Szinte biztos, hogy menekülőre fogja fogni, azonban semmiképpen se bántsuk az állatot!
Mit tegyünk, ha medvét látunk?
A medvénél más a helyzet, mivel az anya kicsinyeit védve megtámadhatja az embert, ha túl közel kerül hozzá (azért ez hazánkban nem egy túl sűrű dolog, de nem árt az óvatosság). Az Erdélyből érkező legfontosabb tanácsok (ott jóval gyakoribb a barna állat) a következőek:
- A medve alapvetően messze elkerüli az embert, ezért amikor az erdőben járunk, csapjunk minél nagyobb zajt, beszélgessünk, fütyüljünk.
- Ha meglátunk egy medvét, de az állat még nem vett észre minket, lehetőleg feltűnés nélkül, halkan távozzunk a helyszínről.
- Ha a medve észrevesz, semmi esetre sem próbáljuk elzavarni kövekkel vagy bármi mással, ne lépjünk fel támadólag!
- Kerüljük a bocsokkal való találkozást, a legtöbb támadást az anyamedvék intézik az ember ellen.
- Ne fényképezzük a medvét, vakuval semmi esetre sem!
- Ha a medve közeledni próbál, hagyjuk a magunkkal vitt élelmet egy helyen, tegyük le a hátizsákunkat csalinak, és lassan távolodjunk el a környékről.
- Ha a medve két lábra áll, őrizzük meg nyugalmunkat, ez még nem jelent kimondottan támadást, lehet, hogy csupán a terepet fürkészi.
- Ne nézzünk a medve szemébe, ez agresszivitást válthat ki, ugyanakkor ne is fordítsunk hátat az állatnak.
- Ha a medve közelebb merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat, ne támadjunk!
- Ha a medve mégis odajön, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjuk mozdulatlanok.
Fokozottan védett fajok
Törvény szerint egyébként is tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.
Az európai szürke farkas (Canis lupus), a barna medve (Ursus arctos) Magyarországon fokozottan védett fajok, melyeknek pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 250 ezer forint.
A témában további hasznos információk az Aggteleki Nemzeti Park weboldalán találhatók.
