A Szaturnusz, a Naprendszer egyik legismertebb bolygója, újabb mérföldkövet ért el: csillagászok 128 új holdat fedeztek fel körülötte, így összesen már 274 ismert holdja van. Ezzel a Szaturnusz megelőzte a Jupitert, és jelenleg a legtöbb ismert holddal rendelkező bolygó a Naprendszerben.
A láthatatlan holdak nyomában: hogyan sikerült felfedezni őket?
A felfedezést egy nemzetközi csillagászcsoport végezte, amelynek tagjai Tajvanból, Kanadából, az USA-ból és Franciaországból érkeztek. A kutatók 2019 és 2021 között a Kanada-Franciaország-Hawaii Teleszkóppal (CFHT) végeztek megfigyeléseket. Az úgynevezett “shift and stack” technikát alkalmazták, amely lehetővé teszi az apró, halvány égitestek észlelését. Ez a módszer különösen hasznos a távoli bolygók körüli kis méretű holdak azonosításában, amelyek hagyományos teleszkópokkal szinte láthatatlanok.
Miért csak most robbant be a felfedezés híre?
Bár a megfigyeléseket 2019 és 2021 között végezték, az új holdak azonosítása hosszú időt vett igénybe. A csillagászoknak éveken át kellett elemezniük a teleszkópos felvételeket, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy az észlelt objektumok valóban a Szaturnusz körül keringenek, és nem más égitestek vagy véletlenszerű zajok a megfigyelésekben. A kis méretű, halvány holdak nyomon követése és pályájuk pontos meghatározása összetett folyamat, amely gondos adatfeldolgozást és megerősítést igényelt. Az eredményeket végül 2024-ben hozták nyilvánosságra, miután teljes bizonyosságot szereztek róluk.
1655-től napjainkig: hogyan bővült a Szaturnusz holdcsaládja?
A Szaturnusz legelső ismert holdját, a Titant 1655-ben fedezte fel Christiaan Huygens holland csillagász. Később, az 1670-es években Jean-Dominique Cassini további négy holdat – Iapetus, Rhea, Tethys és Dione – azonosított. Azóta a technológia fejlődésével egyre több holdat sikerült felfedezni, de a mostani 128 új hold az eddigi legnagyobb egyszerre bejelentett felfedezés.
Egy bolygó, ami hold-nagyhatalommá vált
A Szaturnusz holdjai között számos különleges égitest található. Az egyik legismertebb a Titan, amely az egyetlen hold a Naprendszerben, amely sűrű légkörrel rendelkezik, és folyékony szénhidrogén-tavakat rejt a felszínén. Emellett az Enceladus nevű hold alatt egy hatalmas óceán található, amelyből időnként vízpára tör fel – ez a felfedezés különösen izgalmas, mert arra utalhat, hogy a hold akár az élet számára is kedvező környezetet biztosíthat.
Az új holdak főként kisebb, szabálytalan alakú égitestek, amelyek különböző irányokban és eltérő sebességgel keringenek a bolygó körül. Ez arra utal, hogy a Szaturnusz múltja viharos lehetett: valószínűleg számos ütközés és gravitációs befogás alakította ki ezt a rendkívül változatos holdrendszert.
Több mint egy rekord: mit árul el mindez a Naprendszerről?
A bolygók holdrendszereinek vizsgálata segíthet megérteni a Naprendszer kialakulásának és fejlődésének történetét. Az újonnan felfedezett Szaturnusz-holdak különösen fontosak, mert bepillantást engednek a bolygó gravitációs hatásaiba és múltbeli eseményeibe. Az ilyen kutatások nemcsak a Szaturnusz, hanem más bolygók és csillagrendszerek fejlődésének megértésében is kulcsszerepet játszanak.
A felfedezés azt is mutatja, hogy a csillagászati megfigyelések és az új technológiák folyamatos fejlődése lehetővé teszi, hogy egyre több égitestet azonosítsunk – és ki tudja, talán a jövőben még több holdat találunk a Naprendszerünk hatalmas bolygói körül.
Forrás: Tech Explorist – Saturn adds 128 new moons to its list, totaling 274 moons
