Az autizmus spektrum zavar (ASD) egy összetett neurobiológiai állapot, amelynek okai és kezelési lehetőségei még mindig intenzív kutatások tárgyát képezik. Az autizmus azonban gyakran váltotta ki tévhitek és áltudományos kezelési módszerek térhódítását, amelyek sokszor több kárt okoztak, mint hasznot. Ennek egyik oka, hogy az autizmussal érintett szülők gyakran kétségbeesetten keresnek megoldásokat gyermekük állapotának javítására. A nem elégséges tudományos ismeretek és a széles körben terjedő álhírek könnyen félrevezethetik őket.
Az emberi pszichológia természeténél fogva hajlamos arra, hogy gyors és egyszerű megoldásokat keressen komplex problémákra, különösen akkor, ha ezek reményt adnak a változásra. Sajnos ez a keresés gyakran vezet olyan terápiákhoz, amelyek tudományosan megalapozatlanok, és súlyos következményekkel járhatnak. Azonban az elmúlt évtizedek során számos áltudományos vagy téves kezelési módszert kínáltak az autizmus “gyógyítására”. Ezek nemcsak hatástalanok voltak, hanem gyakran veszélyesek és etikátlanok is, jelentős kárt okozva az érintett családoknak. Az alábbiakban néhány ismertebb esetet és annak következményeit ismertetjük.
1. Kelációs terápia
A kelációs terápia azért vált népszerűvé az autizmus kezelésére, mert egyes tévhitek szerint az autizmust a nehézfémek, például a higany felhalmozódása okozza a szervezetben. A keláció során kémiai anyagokat használnak, amelyek képesek megkötni a nehézfémeket, és eltávolítani azokat a szervezetből.
Tudományos kritikák:
– Számos tanulmány bizonyította, hogy nincs összefüggés a nehezfémek jelenléte és az autizmus között.
– A kelációs terápia veszélyes lehet, mivel a szervezet számára alapvető fontosságú ásványi anyagokat is eltávolíthatja.
Tragikus példa:
Egy tragikus esetben egy 5 éves gyermek életét vesztette az Egyesült Államokban, amikor kelációs terápiát alkalmaztak rajta. A beavatkozás súlyos káliumhiányt idézett elő, amely végül szívleálláshoz vezetett.
2. MMS (Miracle Mineral Solution)
Az MMS, egy nátrium-kloritot tartalmazó oldat, az internetes fórumokon és közösségi médiában terjedt el, mint az autizmus “csodakezelése”. A termék ígéretei a kétségbeesett szülők számára különösen vonzóak voltak, annak ellenére, hogy súlyos egészségügyi kockázatokat rejtett magában. A termék fogyasztása során kén-dioxid képződik, ami egy mérgező vegyület.
Tudományos kritikák:
Az FDA (Food and Drug Administration) többször figyelmeztetett, hogy az MMS fogyasztása súlyos mérgezési tüneteket, például hányást, hasmenést, májkárosodást és dehidrációt okozhat.
Tragikus példa:
Számos esetben gyermekeknél bélsérüléseket és belső vérzéseket jelentettek, amikor szülők az MMS-t adták nekik “kezelési módként”.
3. Oxigénterápia (hiperbárikus oxigénkezelés)
A hiperbárikus oxigénterápia során a pácienst magas nyomás alatt lévő oxigénkörnyezetbe helyezik, azt állítva, hogy ez segíthet az autizmus tüneteinek enyhítésében. Azonban ezek az állítások semmilyen tudományos bizonyítékkal nem támaszthatók alá. Az eljárás néhány betegség esetében valóban hatékony, például dekompressziós betegségben, de nincs bizonyíték arra, hogy autizmus esetében bármilyen előnyt nyújtana.
Tudományos kritikák:
– A hiperbárikus oxigénkezelés és az autizmus közötti kapcsolatot nem támasztják alá tudományos adatok.
– Magas költségei miatt jelentős anyagi terhet jelent a családoknak.
4. Speciális diéták
A glutén- és kazeinmentes diéták népszerűsége azon a feltételezésen alapul, hogy bizonyos élelmiszerek fogyasztása hozzájárulhat az autizmus tüneteinek súlyosbodásához. Az ilyen diéták azonban csak akkor alkalmazandók, ha orvosilag igazolt glutén- vagy kazeinérzékenység áll fenn. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek az érzékenységek sincsenek összefüggésben az autizmus spektrum zavar tüneteivel.
Tudományos kritikák:
– Az eddigi kutatások nem igazolták, hogy a diéta javítaná az autizmus spektrum zavarban érintettek állapotát.
– A szigorú diéták táplálkozási hiányosságokhoz vezethetnek.
5. “Szekretin” terápia
A szekretin egy hormon, amelyet kezdetben az emésztés serkentésére használtak. Egyes korai tanulmányok azt sugallták, hogy segíthet az autizmus tüneteinek enyhítésében.
Tudományos kritikák:
Számos nagy méretű, kontrollált vizsgálat nem talált bizonyítékot arra, hogy a szekretin hatékony lenne az autizmus kezelésében.
6. Homeopátiás kezelések
A homeopátia elmélete szerint a betegségeket olyan anyagokkal lehet kezelni, amelyek hasonló tüneteket idéznek elő egészséges emberekben, nagyon alacsony koncentrációban alkalmazva. Az autizmus spektrum zavar esetében számos homeopátiás szert ajánlanak, amelyek állítólag enyhítik a tüneteket.
Tudományos kritikák:
– A homeopátiás kezelések hatékonyságát nem támasztják alá tudományos bizonyítékok.
– A placebohatás kivételével ezek a szerek nem mutatnak valódi gyógyhatást, és félrevezethetik az érintett családokat.
– A homeopátiás szerek hatásosságát nem igazolják a tudományos vizsgálatok.
Kockázatok:
A családok sokszor hamis reményeket táplálnak az ilyen módszerek iránt, miközben jelentős anyagi és egészségügyi terheket vállalnak. Az ilyen terápiák téves reményt keltenek a családokban, miközben pénzügyi és egészségügyi kockázatokat is jelentenek. A homeopátia alapelve, miszerint a “hasonló hasonlót gyógyít”, tudományosan nem megalapozott. Számos homeopátiás szert ajánlanak autizmusra, de egyik sem bizonyult hatékonynak.
7. C-peptides kezelések
A C-peptid a proinzulin lebomlásakor keletkező fehérje, amely bizonyos keringési zavarok kezelésére alkalmazható. Egyes áltudományos források szerint javíthatja az agyi véráramlást, ezért az autizmus spektrum zavar kezelésére is ajánlották.
Tudományos kritikák:
– Tudományos vizsgálatok nem támasztják alá a C-peptid autizmus kezelésében való hatékonyságát.
– A Journal of Autism and Developmental Disorders szerint az agyi véráramlásra gyakorolt hatás nem releváns az autizmus tünetei szempontjából.
– Több klinikai vizsgálat is rámutatott arra, hogy a C-peptid terápiák kockázata meghaladja a potenciális előnyöket, különösen gyermekek esetében.
– A kezelés gyakran nagyon drága, és orvosi felügyelet nélkül kockázatos lehet.
Kockázatok:
Az ilyen terápiák téves reményt keltenek a családokban, miközben pénzügyi és egészségügyi kockázatokat is jelenthetnek. Például a nem megfelelően ellenőrzött alkalmazások súlyos mellékhatásokkal, például gyulladásokkal vagy allergiás reakciókkal járhatnak.
Tanulságok és figyelmeztetések
Az autizmus “csodakezelései” nemcsak hatástalanok, hanem gyakran veszélyesek is lehetnek, mivel félrevezethetik a családokat, és elvonhatják a figyelmet a valódi, tudományosan megalapozott beavatkozásoktól. Az érintett családoknak mindig megbízható forrásokból érdemes tájékozódniuk, és kerülniük kell az olyan módszereket, amelyek nem rendelkeznek tudományos háttérrel. Az orvosokkal való konzultáció és az aktuális kutatási eredmények figyelembe vétele a legjobb út az autizmus spektrum zavarban érintett gyermekek és családok támogatására.
Források
– James B. Adams et al., “Safety and efficacy of oral DMSA therapy for children with autism spectrum disorders,” BMC Clinical Pharmacology, 2009. https://bmcclinpharma.biomedcentral.com/articles/10.1186/1472-6904-9-17
– FDA: “FDA warns consumers of serious harm from Miracle Mineral Solution,” 2019. https://www.fda.gov/news-events/press-announcements/fda-warns-consumers-about-dangerous-and-potentially-life-threatening-side-effects-miracle-mineral
– Levy, Susan E., “Autism spectrum disorder: Advances in diagnosis and evaluation,” Current Problems in Pediatric and Adolescent Health Care, 2007. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1538544207000415
– World Health Organization (WHO): Autism spectrum disorders facts. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/autism-spectrum-disorders
