Hol a határ?

Egyiptom és Szudán határa közé ékelődve egy kis földterületet találunk, amelyet egyetlen ország sem akar magáénak. A különleges földdarab egyike a világ utolsó rendezetlen tulajdonviszonyú területeinek. Ezt a 2000 km²-es trapéz alakú, elhagyatott területet egyetlen ország sem szeretné magáénak és történetét megismerve könnyű belátni azt is, hogy miért.

A terület többnyire homokos és sziklás, semmiféle út, természeti erőforrás nincs rajta, állandó lakossággal sem rendelkezik. Egyetlen ország gazdaságához sem tenne hozzá, de nem csak ez az oka annak, hogy senki sem tart igényt rá.

A szélességi kör másik oldalán egy nagyobb, háromszög alakú részt találunk, Hala’ibot – ez is sziklás, homokos, de mivel a Vörös-tengerrel határos, sokkal értékesebb. Ezt a területet viszont mind Egyiptom, mind Szudán magáénak akarja, de mivel a két terület között határ húzódik, bármelyik országé csak az egyik lehet, a kettő egyszerre nem. Aki elismeri, hogy övé Bir Tawil, az automatikusan lemond a másik, sokkal értékesebb földdarabról.

A sajátos szituáció 1899-ben alakult ki, amikor az Egyesült Királyság, akinek hatalma volt a terület felett, aláírt Egyiptommal egy egyezményt Szudán közös igazgatásáról. A valóságban a briteknek teljes kontrollja volt Szudán felett, mivel Egyiptom csupán Nagy-Britannia protektorátusa volt. A felek megállapodtak abban, hogy Egyiptom és Szudán határa a 22. szélességi körnél húzódik. 3 évvel később azonban a britek úgy döntöttek, hogy újrarajzolják a határt, mert az nem tükrözi ténylegesen a törzsek általi földhasználatot. A döntés szerint a délre eső helyet Egyiptomnak kell kezelnie, mivel itt élt a hozzájuk jobban kötődő nomád ababda törzs, ez lett Bir-Tawil. Az északra húzódó háromszög viszont a beja nép hazája volt, ami Szudánhoz jobban kötődött kulturálisan.

A problémák egészen addig nem jöttek elő, amíg 1956-ban Szudán el nem nyerte a függetlenségét.

Az új szudáni kormány meghúzta a határokat azok alapján, ahogy az irányvonalak a második proklamációban lefektetésre kerültek, így a Hala’ib háromszög Szudán részévé lett. Egyiptom ugyanakkor egy ideiglenes közigazgatási joghatóság szerepében azt mondta, hogy az 1899-es egyezmény állapította meg a határt és azt a 22. szélességi körhöz szabta. Márpedig eszerint a háromszög Egyiptom területe.

A  sajátos helyzet miatt az egyiptomi térképeken Bir Tawil Szudán része, a szudáni térképeken pedig Egyiptom részeként jelenik meg. A gyakorlatban senki földjeként tartják számon. Az elmúlt években több kalandor is megpróbálta már saját hazájának zászlaját kitűzni a területre, így orosz, indiai zászlót is lengetett már itt a szél.

Forrás: www.amusingplanet.com