Első ránézésre nem tűnik nagy különbségnek, hogy egy csiga háza merre csavarodik. Valójában azonban ez az apró részlet komoly akadályokat állíthat a párkeresés útjába, sőt, evolúciós szempontból is jelentős következményekkel járhat.
Jobbra vagy balra – nem mindegy!
A legtöbb csigafaj egyedei jobbra csavarodó házzal rendelkeznek, de akadnak olyan ritka példányok is, amelyek balra csavarodó házzal születnek. Ez elsőre csak apró különbségnek tűnik, ám a csigák párzása során kritikus jelentőséggel bír, hiszen párzáskor a csigák egymáshoz igazodó testhelyzetet vesznek fel.
A „félrecsavarodott” randik kihívásai
A jobbra és balra csavarodó házak összehangolása gyakorlatilag lehetetlen, így ezek az egyedek nehezen vagy egyáltalán nem képesek egymással párzani. Egy 2020-as tanulmány szerint (Journal of Evolutionary Biology) ezek a különbségek jelentős reprodukciós elszigeteltséget eredményezhetnek, amely akár új fajok kialakulásának is alapjául szolgálhat.
Evolúciós következmények
Az evolúció során a jobbra csavarodó ház domináns jellemzővé vált, mivel a balra csavarodó egyedek nehezebben találnak párt, ezért kevesebb utódot hagynak hátra. Ritkán azonban olyan eset is előfordulhat, hogy egy populációban dominánssá válik a balra csavarodás, különösen ha egy izolált populációban véletlenül több ilyen egyed jelenik meg egyszerre.
Mi határozza meg a csavarodás irányát?
A ház csavarodási irányát genetikai tényezők határozzák meg. Ez a genetikai mechanizmus különösen érdekes, mivel ún. anyai hatás (maternal effect) révén történik: nem az egyed saját génjei, hanem az anyától örökölt anyagok befolyásolják a csavarodás irányát.
Miért érdekes ez nekünk?
Bár a csigaházak csavarodásának kérdése elsőre jelentéktelennek tűnik, valójában az evolúciós folyamatok egyik érdekes példája, amely megmutatja, hogy látszólag apró változások is jelentős következményekkel járhatnak egy faj életében.
Forrás: Davison, A., et al. (2020). Reproductive isolation in mirror-image snails: the role of shell-coiling direction. Journal of Evolutionary Biology, 33(2), 134–144. https://doi.org/10.1111/jeb.13568
