Hihetetlenül sós.
Canberra várostól nem messze különös tavat találunk, persze attól függően, hogy mikor érkezünk: elképzelhető, hogy nagy kiterjedésű vízfelületre bukkanunk, de az is lehet, hogy csak mocsaras legelőre.
A George-tó teljes mértékben kiszámíthatatlan, a vize úgy jön és megy, mintha délibáb lenne. Állítólag egyetlen éjszaka alatt képes a partja akár egy kilométerrel is beljebb húzódni, gyakran pedig annyira kiszárad, hogy legeltetnek a medrében.
A George-tó a világ egyik legrégebbi tava, a becslések szerint több mint egymillió éve képződött.
Eredetileg nem létezett a helyén tó, kis patakok szaladtak a Nagy Hasadéktól a Yass folyóba. Azonban egy geográfiai kiemelkedés hatására létrejött egy természetes gát, ami megakadályozta, hogy a patakok elérjék a folyót és így egy tó formálódott. Mivel ennek az állóvíznek nincs kifolyója, minden sót és tápanyagot felhalmozott az évezredek alatt, ennek következtében, ha víz van benne, az annyira sós, mint a tenger vize.
Az 1800-as években a tó jelentősen nagyobb volt, kereskedelmi halászat működött itt, de az 1840-es években annyira kiszáradt, hogy a közepén keresztül lehetett hajtani. Később amikor újra megtelt, kis üdülőfalu épült a partjára, hogy elhanyagolt mólók, csónakházak maradjanak belőlük pár évtized múlva.
Patrick De Deckker ausztrál geológus utoljára 1971-ben látta telinek a tó medencéjét. Egy évtizeddel korábban még virágzott itt a halászat. Az 1960-as évek végétől azonban szinte teljesen kiszáradt és a halállomány is kipusztult. 1986-ban ismét száraz volt a tó, 1996-ban aztán újra víz alá került, majd 2002 és 2010 között újfent teljesen kiszáradt, 2016-ban pedig újra magas vízszintet jelentettek.
Sokáig rejtély volt a tó vízszintjének drámai változása, néhányan úgy vélték, hogy a víz titkos földalatti forrásokból érkezik, majd egy repedésen keresztül eltűnik, Kínába, Új-Zélandra vagy Peruba szivárog át.
Ez persze nem így van. A tó valójában egy mélyedés, ami akkor válik tóvá, ha vízzel telik. Az alja alatt mindig van víz, ami elképesztő módon sós. A tóból kizárólag párolgással távozhat víz és mivel annyira sekély, minden ilyen természetes folyamat hatása rendkívül látványos. Emellett az erős szelek a víztömeget az egyik oldalról a másikra fújják, így akár órák alatt is változhat a vízszint. Ha megtelik a mélyedés, a tó fontos költőhely és menedék a madarak, emlősök, hüllők, kétéltűek számára.
Forrás: www.amusingplanet.com
