Világszerte bajban vannak ezek a hasznos élőlények.

Nem újdonság, hogy a méhek világszerte fogyatkoznak. A 2015-16-os szezonban például az amerikai méhészek az állományaik 44%-át elvesztették. A méhek és más növényeinket beporzó rovarok pusztulása az elmúlt húsz évben minden földrészen erősödő jelenség lett. Pedig a méhek jelentősége óriási, munkájuknak köszönhetünk minden harmadik falat ételt, az élelmiszer-növények nagy részén túl a vadon élő növények 90%-a is rovarok beporzásával szaporodik. Kínában bizonyos területeken már kézzel kényszerülnek elvégezni a virágok beporzását a gazdák, olyan elképesztő mértékben eltűntek a beporzó rovarok. A hét legkárosabb mezőgazdasági vegyszer betiltásáért pedig kemény kampányok folynak Európában. Ezen anyagok – amellett, hogy megölik a beporzókat – születési, tájékozódási, szaglási rendellenességeket okoznak a rovaroknak, ami végül a kaptárak elnéptelenedéséhez vezet, mint ahogy sok tudományos kutatás is bebizonyította.

Hallottuk már elégszer, hogy ha a méhek kipusztulnak, négy évre rá az emberiség is követi őket. A természetes élőhelyeik és a virágos növényeink csökkenése mellett a klímaváltozás, a betegségek és élősködők terjedése, a növényvédőszerek és egyéb nagyüzemi kemikáliák használata okolható a méhek pusztulásáért.

A te kerted is lehet méhbarát!

A jó hír az, hogy akinek kertje, erkélye, balkonja vagy akár csak egy ablakpárkánya van, az maga is sokat tehet a hasznos rovarokért! A tanulmányok azt ajánlják, hogy minél több virágzó növényt ültessünk a kertünkbe, így tavasszal virágzó fákat, sövényeket, egynyáriakat, — ezek négyszeresére növelik egy méhcsalád túlélési esélyeit. Ültessünk méhbarát virágokat, például levendulát, réti herét, bársonyvirágot, zsályát, facéliát, fehér mustárt. Hasznosak a vadvirágok is, az utak mentén, szántók szélén, réteken. Az a legjobb, ha eltérő virágzási idejű növények vesznek körbe minket, így mindig van méhlegelő. Bizonyosnak látszik, hogy ezzel hosszú távú eredményeket érhetünk el a méhek megmentésében.

Globálisan gondolkodva az egyetlen hosszú távú megoldásnak a vegyszerintenzív nagyüzemi mezőgazdaságról való lemondás és az ökológiai gazdálkodásra való áttérés látszik. A saját kiskertünkben mindezt már megtehetjük: az ökológiai módszerekkel művelt kiskert a lehető legjobb módja annak, hogy finom és vegyszermentes élelemhez jussunk, miközben a környezetet is kíméljük. A biokertészkedés igényel ugyan némi szakértelmet, elszántságot, kitartást és türelmet, de bárki megtanulhatja a csínját-bínját.

Egy apró, rendszeresen feltöltött itatónak is mindig nagyon örülnek a méhecskék, nem csak a nagy melegben. Ügyeljünk arra, hogy a klórozott vizű medencétől a lehető legtávolabb tegyük a méhmenedéket és az itatót, hogy a szomjukat oltó beporzók ne pusztuljanak bele.

A méheknek is szállásra van szükségük éjszakára és télre, ezért kihelyezhetünk ún. rovarhoteleket, méhmenedékeket a kertbe. Ezeket készen is lehet kapni, de mi magunk is készíthetünk ilyet. Nem házi mézelő méhek fognak a méhmenedékbe költözni, hanem elsősorban magányos méhek és egyéb beporzó rovarok. Elképzelhető, hogy darazsak is beköltöznek. Nagyon kicsi az esély, hogy megcsípik az embert, ha nem piszkáljuk őket. Várhatóan más élőlények költöznek a napos helyre kihelyezett méhmenedékbe, mint az árnyékba tett változatba. Ha vannak háziállatok, akkor olyan helyre tegyük a méhmenedéket, amit nem érnek el kedvenceink.

Rengeteg hasznos információt találunk a Greenpeace oldalán, ez a szervezet a méhek megmentéséért is elszántan harcol: csipemameheket.hu