A Mars egykor sokkal barátságosabb hely volt: folyók szelték át a tájat, tavak hullámoztak a kráterekben, és talán még élet is megjelent rajta. De ahogy a bolygó kihűlt és elveszítette légkörének nagy részét, a víz eltűnt, és a Mars egy hideg, száraz, vörös sivataggá változott.
Az egyik nagy rejtély, ami évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat: hova tűntek a karbonátok? A karbonátásványok ugyanis általában akkor keletkeznek, amikor szén-dioxidban gazdag víz ásványokkal lép reakcióba – tehát, ha a Marsnak vastag légköre és bőséges vizei voltak, akkor rengeteg karbonátnak kellett volna megmaradnia. Csakhogy eddig alig találtak ilyet.
Most egy új tanulmány végre megoldást kínál erre az évtizedes kérdésre.
A Mars múltjának eltemetett nyomai – Nyomozás a Gale-kráterben
A NASA Curiosity marsjárója a Gale-kráterben végzett kutatásai során különleges kőzeteket talált, amelyek ásványi összetétele árulkodó volt. A tudósok megállapították, hogy a karbonátok valóban keletkeztek a Mars ősi tavaiban – de nem a felszínen halmozódtak fel vastag rétegekben, ahogy azt korábban várták.
Ehelyett a karbonátok inkább a tófenék agyagos üledékeiben szórtan, mikroszkopikus formában jelentek meg. Ez azt jelenti, hogy a karbonátképződés folyamata sokkal kevésbé volt látványos, mint a Földön például egy mészkőszirt vagy barlangi cseppkövek kialakulása.
Miért maradtak láthatatlanok a karbonátok?
A kutatók szerint ennek oka az, hogy a Mars környezeti viszonyai – hőmérséklet, vízkémia, szén-dioxid-koncentráció – nem kedveztek a karbonátok nagy tömegű kiválásának. Ehelyett a karbonátok “elrejtőztek” a finom szemcsés agyagos üledékek között.
Ez a felfedezés magyarázatot ad arra is, miért nehéz őket kimutatni távérzékeléssel, például űrszondák műszereivel: a karbonátok nincsenek nagy tömbökben, hanem apró, szinte láthatatlan formában oszlanak el.
Miért izgalmas ez az eredmény?
– Jobban megértjük a Mars múltját: a karbonátok jelenléte megerősíti, hogy a Marsnak tényleg volt vastagabb légköre és folyékony vize.
– Segíthet az élet keresésében: a karbonátok stabil környezetet teremthetnek az élet számára, így ezek az üledékes kőzetek izgalmas célpontok a marsi élet nyomainak kutatásában.
– Útmutató a jövő küldetéseihez: most, hogy tudjuk, hol és milyen formában keresendők a karbonátok, a jövő marsi expedíciói célzottabban kutathatják az ősi környezeti feltételeket.
Hogyan tovább? – Új fúrások és mélyebb kutatások várhatók
A kutatók szerint érdemes lenne még részletesebb fúrásokat végezni a Gale-kráterhez hasonló helyszíneken, hogy közvetlenül megvizsgálhassák az agyagos üledékek karbonáttartalmát. Emellett a jövőben más marsjárók, például a Perseverance is segíthet abban, hogy jobban megértsük a vörös bolygó ősi klímáját és a lehetséges életfeltételeket.
A Mars továbbra is rejteget titkokat – de minden új felfedezés egyre közelebb visz bennünket ahhoz, hogy megértsük a múltját, és talán egy napon megválaszoljuk a legnagyobb kérdést: volt-e valaha élet a vörös bolygón?
Forrás: Elisabeth Losa-Adams et al. (2024), Nature Geoscience. DOI: https://doi.org/10.1038/s41561-024-01345-0
