Felhagyott bányajáratok.
A nagyvilágban számos híres bortermő vidék létezik, Kaliforniától Burgundiáig. Ki gondolná, hogy a legnagyobb borospincét nem ezekben a régiókban, hanem Kelet-Európában, Moldovában találjuk? Európa egyik legszegényebb országa a föld alatt hihetetlen világot rejt.
Moldova dombos vidéke, napsütötte fennsíkjai, patakocskái, két nagy folyója, valamint a Fekete-tenger által befolyásolt, enyhe éghajlata kitűnő feltételeket biztosítanak a szőlőtermesztéshez.
A bor Moldova legismertebb terméke, amely elismerésnek örvend keleten és nyugaton egyaránt.
Úgy tartja a mondás, hogy minden második üveg, az egykori Szovjetunióban elfogyasztott bort Moldova szőlőskertjeiben termelték és palackozták. Az ország borexportjának harmada később is Oroszországba ment, egészen addig, amíg a két ország közötti kapcsolatok engedték. Putyin és a politikája ma már bünteti a moldáv borokat, pedig valamikor még az orosz elnök az 50. születésnapját is itt, a privát pincéjében ünnepelte.
Moldova borkészítési hagyományai több ezer évre nyúlnak vissza.
A fosszíliák bizonyítják, hogy már 25 millió évvel ezelőtt is nőtt itt vadon szőlő, míg a termesztés és a borászkodás 4-5 ezer évre tekint vissza. Több ezer hektár gyönyörű fekvésű, jól karbantartott ültetvényt találunk itt, de az igazi különlegességek a föld alatt lapulnak.
Mileștii Mici a Guinness-rekorder, itt található a világ legnagyobb borgyűjteménye, 2 millió palack sorakozik a pincékben. Végeláthatatlanul hosszan kanyarognak a borral teli tárolók, 200 km-es járat rejlik a föld alatt, noha csak 55 km-nyi szakasz van használatban.
A járatok valójában egy felhagyott mészkőbányához tartoztak. Amikor az 1960-as évek végén bezárt a bánya, az üregeket, alagutakat borospinceként kezdték hasznosítani. A mészkőjáratok egész évben megőrzik a magas páratartalmat (85–95%) és a hűvösséget (12–14°C), ez pedig ideális a vörösborok érése szempontjából.
A közeli Cricova borospince is a földalatti alagutak kiterjedt rendszerét rejti, mintegy 120 km-en keresztül. Ez a világ második legnagyobb borospincéje, 1,5 millió üveggel, köztük számos ritkasággal. Közülük is kiemelkedik az 1902-es ’Jerusalem of Easter’ vagy a náci vezető, Hermann Göring privát gyűjteménye. A náci megszállás alatt egyébként a hatalmas fahordókban nem egyszer még zsidókat is bújtattak.
Mindkét pincerendszerben neveket adtak az utcáknak hogy könnyebben lehessen tájékozódni, így akad például Chardonnay vagy Pinot Noir utca. Némelyik járat olyan széles, hogy még egy teherautó is tud közlekedni benne.
Forrás: www.amusingplanet.com
