Amikor a “húsevő növény” kifejezést halljuk, valószínűleg egy legyet faló vénuszlégycsapó (azaz a Dionaea muscipula) ugrik be. Pedig a zöld ragadozók világa ennél sokkal bizarrabb és meglepőbb. Vannak köztük olyan fajok is, amelyek nem érik be holmi apró rovarokkal, hanem képesek kisemlősöket, gyíkokat vagy madarakat is csapdába ejteni!
Mi az, hogy növény eszik állatot?!
Nos, ezek a növények nem harapnak, nem rágnak, és nincs foguk sem. Ehelyett kifinomult csapdákat alkalmaznak: van, amelyik becsapódó csapóajtóval, van, amelyik ragacsos felülettel, és van, amelyik egyszerűen csak egy hengeres, mély csapdaként várakozik. Az áldozat beleesik, kicsúszik vagy beszorul, a növény pedig lebontja és felszívja a tápanyagokat.
A döbbenetes kancsókák
A Nepenthes nemzetségbe tartozó kancsókák Délkelet-Ázsia, Madagaszkár és Ausztrália trópusi vidékein élnek. Ezek a növények gyönyörű, színes, kancsó alakú csapdákat fejlesztenek, amelyek illatukkal és csillogó felszínükkel csalogatják az áldozatokat.
Az egyik legismertebb faj, a Nepenthes rajah, Borneó hegyeiben honos, és akkora csapdákat növeszt, hogy nem ritka, ha egy-egy kisemlős (pl. egér) vagy madár is a „gyomrában” végzi. A növény persze nem vadászik aktívan, de ha valami belepottyan a kancsóba, akkor onnan nincs menekvés.
Táplálkozási okokból ragadozók
Ezek a növények rendszerint tápanyagban szegény talajokon élnek, ahol a nitrogénhez és foszforhoz másképp nemigen juthatnának hozzá. Ezért váltak olyan „növénypredátorokká”, akik inkább elfogyasztják, amit a gyökereik nem tudnak felszívni.
Magyarországi rovarfogó növények is léteznek
Bár a legtöbb húsevő növény egzotikus tájakhoz kötődik, Magyarországon is élnek olyan fajok, amelyek rovarokat ejtenek csapdába. Ilyen például a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), amely nedves lápréteken és tőzegmohalápokon fordul elő. Apró, ragadós mirigyszőreihez könnyen hozzáragadnak a kisebb rovarok, amelyeket a növény emésztőnedvekkel bont le.
Hazánkban ezen kívül előfordul a hosszúlevelű harmatfű (Drosera anglica) és ritkábban a közönséges hízóka (Pinguicula vulgaris) is. Ezek mind védett fajok, így természetes élőhelyükön gyönyörködhetünk bennük, de gyűjteni tilos!
A tudomány és a rajongás határán
A ragadozó növények világa nemcsak a tudósokat, hanem a hobbitartókat is lenyűgözi. Sok fajuk kapható, nevelhető dísznövényként, és bár a legtöbbjük csak rovarokra specializálódott, az óriás Nepenthes fajok igazi legendákká váltak a botanikai berkekben.
Szóval ha legközelebb egy kicsit gyanúsan „néz” rád egy szép kancsóka a virágboltban… lehet, hogy nem csak a rovarokra vadászik!
