Rejtélyes üregek.

Dél-Amerika északi részén több száz hatalmas alagutat találunk, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy akár egy ember is keresztül sétálhasson rajtuk. Azt gondolhatnák, hogy emberi kéz munkája alakította őket, de ez nem így van. Ezek a vájatok még csak nem is geológiai események következményei.

Az alkotók ott hagyták a nyomukat a falon, egészen pontosan a karmaik nyomát.

Fotó: Heinrich Frank

Az őslénytudósok ’ősodúnak’ nevezik ezeket a járatokat, és egészen a 2000-es évekig csak keveset tudtak, még kevesebbet jegyeztek le a tudományos szakirodalomban ezekről az alagutakról. Heinrich Frank, a Rio Grande do Sul Állami Egyetem professzora bukkant rá egyre, azóta pedig a kutatók több mint 1500 ilyen átjárót fedeztek fel csak Rio Grande do Sul államban.

Némelyik üreg több száz méteres és számtalan irányba elágazik. A legnagyobb üreg 600 méter hosszú, a magassága 1,8 méter és 90-150 cm széles. Vélhetően nem egy vagy két egyed, de több generáció közös munkája.

Fotó: Heinrich Frank

Frank úgy véli, hogy ezeket az odvakat az elefánt méretű óriáslajhárok ásták ki, amelyek egykoron Dél-Amerikában is éltek, kb. 10 ezer évvel ezelőttig. Ők a legnagyobb szárazföldi emlősök közé tartoztak, csak a mamut szárnyalta túl a méretüket. Mások úgy vélik, hogy a kihalt armadilló tatu áskálódásáról van szó.

Függetlenül attól, hogy mely állat vájta őket, ezek az alagutak annyira hatalmasok, hogy a tudósok még mindig magyarázatot keresnek a készítésük mikéntjére. A paleoüregeknek különös a földrajzi elrendeződése is. Csak a déli államokban találták meg őket, csupán nagyon kevés fordul elő Brazília északi részén és más dél-amerikai országokban. Ugyancsak nem találunk ilyen üreget Észak-Amerikában, ahol pedig mind a lajhárok, mint a tatuk éltek egykoron.

Forrás: www.amusingplanet.com, kiemelt kép: Heinrich Frank