Virágok a homokdűnékben.
A Pholisma sonorae, amelyet homokvirágnak is hívnak, Észak-Amerika egyik legkülönlegesebb vadnövénye. A homokdűnéken élő növény húsos szárral rendelkezik, amely a felszín alatt 2 méter mélyre hatol, afelett pedig kis kerek vagy ovális formát ölt. Ha a homokot elfújja a szél, a növény teteje is előtűnik és láthatóvá válik a némileg gombára vagy kaktuszra emlékeztető forma. Kora tavasszal apró virágok jelennek meg a képlet tetején, amelyek rózsaszín vagy lilás színben, fehér szegéllyel díszítenek.
A különleges növényből hiányzik a klorofill. A túléléshez a gyökereivel különféle sivatagi bokrokhoz kapcsolódik, így jut tápanyaghoz. Érdekes módon a gazdanövény mintha nem sínylené meg ezt a kapcsolatot, a Pholisma pedig akár többet is nyomhat, mint az őt tápláló bokor.
Figyelemreméltó, hogy a szokatlan gyökérparazita magoncai a gazdát még úgy is képesek felkutatni, hogy az homokkal borítva, mélyen eltemetve rejtőzik. Egy közeli rokon, a Pholisma arenarium, amely szintén hasonló parazita viselkedéssel bír, kísérleti gyökereket ereszt ki a homokfelszín alatt. Amennyiben ezek gazdanövényre bukkannak, újabb gyökereket fejlesztenek, amelyek már be tudnak hatolni a gazdanövény gyökereibe. Ezek a gyökerek szénhidrátokat és aminosavakat vesznek fel a fotoszintetizáló bokorból. A növényt más tényezők is segítik, így például a folyamatosan változó dűnék, amelyek elősegítik a magok lejjebb jutását, de a magokat a hangyák és a rágcsálók is terjesztik.
A különleges növényt csak néhány helyen találjuk meg, például Kalifornia délkeleti részén, vagy Mexikó bizonyos területén. A bennszülött amerikai törzsek fogyasztják a húsos szárat, nyersen és tűzön sütve is.
Forrás: www.amusingplanet.com
