Kegyetlen évek történetét őrzik.
Izlandon nem mondható ritka növénynek a moha. Rengeteg nő belőle a hegyvidékes részeken, különösen szép látványt nyújt a kiterjedt lávamezőkön.
Fotó: Matt/Flickr
Az egyik leglátványosabb mohatakarót Izland déli partjainál találjuk, a neve: Eldraun Lávamező.
Fotó: Andrés Nieto Porras/Flickr
Az Eldraun Lávamező a történelem során feljegyzett legpusztítóbb vulkánkitörést követően keletkezett. Egy 8 hónapos időszakban, 1783 és 1784 között a Laki és a Grímsvötn nevű tűzhányók életre keltek, közel 14 km3 bazaltlávát és mérgező gázfelhőt juttatva a környékre. A gázok a levegő mellett a talajt is szennyezték, megölve ezzel a szigetország szarvasmarháinak és lovainak felét, birkáinak több, mint egyharmadát. Ebben az évben semmi sem nőtt a területen, és halat sem találtak a tengerben. Izland lakosságának kb. negyede odaveszett a helyzet miatt kialakult éhínség során.
Fotó: Matt/Flickr
A Laki kitörésének még távolabbra mutató hatásai is voltak. Az eseményt követő években ugyanis az északi félteke időjárása elromlott. Észak-Amerikában 1784 tele rendkívül hosszú volt, és egyike a leghidegebbeknek. Hatalmas hóvihar pusztított délen, New Orleans-ban befagyott a Mississippi.
Fotó: Matt/Flickr
A kitörésből származó gázok egészen Indiáig eljutottak, gyengítve a monszunáramlatokat, aminek következtében aszály és elégtelen termés mutatkozott. Hihetetlen, de még Egyiptomban is akkora éhínség pusztított emiatt 1784-ben, hogy a lakosság hatoda egyszerűen éhen halt.
Fotó: Even Westvang/Flickr
Fotó: Even Westvang/Flickr
A legrosszabb következmények Európát sújtották. 1783 nyara az egyik legmelegebbnek bizonyult, rekordértékeket mértek és egy különösen magas nyomású zóna Izland felett dél-kelet felé fújó szeleket eredményezett. A mérgező gáztömeget egész Európán keresztülfújta a szél, ennek a pornak a belégzése tízezrek halálhoz vezetett. Csak Nagy-Britanniában 23 ezer halálos áldozatról tudunk.
Fotó: Even Westvang/Flickr
Mivel az időjárás nagyon melegre fordult, sokkal gyakoribbá váltak a viharok, és az sem volt ritka, hogy hatalmas jégesődarabok hullottak alá az égből, további károkat okozva. A következő tél kegyetlenül hideg volt, és újabb halálos áldozatokat hozott. Mondani se kell, hogy az ezt követő tavasz pedig az árvizekről szólt: Közép-Európában, Németországban óriási pusztításokat végeztek. Franciaországban 1789-ben kitört a forradalom, amelynek egyik oka éppen a rossz termés miatt állandósulni látszódó éhínség volt.
Fotó: drburtoni/Flickr
Fotó: Oliver Wagemann/Flickr
Napjainkban az Eldraun Lávamező nagyon békés, szép és derűs. A vastag zöld mohák élettel és puhasággal töltötték meg a zord vidéket, elrejtve a kegyetlen múltat. Itt már semmi sem emlékeztet a több, mint 100 évvel ezelőtti nehézségekre.
Fotó: Andrés Nieto Porras/Flickr
Forrás: www.amusingplanet.com