Álcázásból kitűnő.
A Mary-folyói teknős csak és kizárólag az ausztráliai Queenslandben található Mary-folyó vizében él. Annak ellenére, hogy az állat Ausztrália egyik legnagyobb folyóvízi teknőse, a faj tudományos besorolását és rendszerezését csak kevesebb mint 30 éve végezték el.
A különös teknős vélhetően annak köszönheti, hogy nem került korábban szem elé, hogy egészen különleges légzőrendszerrel rendelkezik, amellyel a víz alatt is képes levegőhöz jutni, azaz csak ritkán kell feljönnie a felszínre.
A teknős a kloákáján keresztül vesz levegőt; normál esetben a hüllők kiválasztáshoz és párzáshoz használják ezt a testnyílást.
A teknős legszembetűnőbb különlegessége mégsem ez, hanem az extrém zöld „haja” és „bajusza” a fején.
Ez a zöld, szőrszerű korona valójában nem más, mint alga, ami az állat fején és páncélján tenyészik.
A Mary-folyói teknős nemzetségének egyetlen faja, egy nagyon ősi vonal képviselője, a felmenői mind eltűntek Ausztrália történelme során. A vélekedések szerint a faj fejlődése kb. 40 millió évvel ezelőtt vált el az összes többi élő faj fejlődésétől.
Az 1960-as, 70-es években sajnálatos módon a különleges teknős utódait állatkereskedésekben árulták, mint unikumot. John Cann teknőskutató elszántan próbálta felderíteni, hogy honnan származhatnak a házi kedvencnek eladott faj egyedei. Több mint 20 éves nyomozás után, számos sikertelen kísérletet követően a Mary-folyót határozta meg forrásnak.
Sajnálatos módon a Mary-folyói teknős napjainkban veszélyeztetett fajnak számít. A kedvtelésből tartott állat kereskedelméhez vezető tojásgyűjtögetés oda juttatta a teknőst, hogy az egyedszáma rohamos csökkenésnek indult. Ráadásul a fajnál nagyon hosszú időt vesz igénybe a nemi érettség, az egyedek nem párzanak 25 éves koruk előtt. Biztosnak látszik, hogy az egyedszámot újra stabilizálni nem lesz könnyű vállalkozás.
Forrás: www.amusingplanet.com, kiemelt kép: Chris Van Wyk
