Mintha egy kicsit megállt volna az idő.

Az 1986-ban bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa idején, miután a Szovjetunió nem tudta tovább titkolni a tragédia súlyosságát, több mint 300 ezer embert evakuáltak Pripjaty térségéből. A nagy mértékű radioaktív sugárzás miatt sokan életüket vesztették a szerencsétlenség éjszakáján vagy az azt követő napokban, hetekben, hónapokban. A szerencsésebbek megmenekültek és máshol kezdtek új életet. Voltak azonban, akik nem tudtak belenyugodni abba, hogy örökre el kell hagyniuk az otthonukat.

A kiürítés után a hadsereg lezárta az egész várost és egy 30 kilométer sugarú körben tilalmi zónát alakított ki. Ez egy Csernobil körüli tíz kilométeres belső gyűrűt (ami továbbra is lakhatatlan), valamint egy húsz kilométeres külső kört foglal magában. Az ukrán kormány egyes hatvan év feletti személyeknek engedélyezte, hogy a külső területekre visszaköltözzenek és ott éljék mindennapjaikat.

Robyn Von Swank fotós ezeket az embereket látogatta meg, hogy életük egy-egy pillanatát megörökítse:

Bár a házak túlnyomó része továbbra is lakatlan és a természet visszahódította környéket, ők minden nehézség ellenére ragaszkodnak korábbi, megszokott életformájukhoz és kitartanak otthonaik mellett.

Forrás: Design You Trust