A szép női név a botanikusokat is megihlette.
A Terézia görög eredetű női név, származása és jelentése azonban bizonytalan. Egyes vélemények szerint egy város nevéből képezték, mások úgy vélik, hogy a jelentése arató, szüretelő, vadásznő.
Korábban jóval több lánynak adták ezt a nevet, mint manapság, de szerencsére léteznek növények, amelyek őrzik a nevet.
Az októberi varjúháj (Sedum sieboldii) leginkább októberben kezd bimbósodni, valószínűleg ezért hívja a köznyelv októberkének, vagy terézkének, terézvirágnak. Ez a törékeny szárazságtűrő növényke leginkább napos sziklakertbe vagy mutatós kőedénybe való, ahol pompásan mutat a kis csillag alakú, rózsaszín virágaival.
Ugyancsak szeptember közepi-októberi érésű a Teréz nevű szőlőfajta, mely ellenálló, fehér termésű szőlő. Fürtje hosszú, laza, igen nagy méretű, jól szállítható, mert a bogyók nem potyognak le róla. A szőlőszemek kifejezetten hosszúkásak, bronzos árnyalatúak, lédúsak, ropogósak. Nem igényes, jó termőképességű fajta.
Teri nevét kapta a gyönyörű, magyar nemesítésű ezüst hárs is (Tilia tomentosa ‘Teri’). Az ezüst hárs jól tűri a szárazságot, ezért szívesen ültetik díszfának, utcai sorfának is. Magas termetű, szabályos alakú fa, fiatalon kúp alakú koronával. Vesszőjét és zöld rügyeit ezüstös pikkelyszőrök borítják: ez a dús, fehér szőrzet különösen a fiatal hajtásokon feltűnő. A levél fonákát is egyenletesen borítják a csillagszőrök, a lomb ősszel aranysárgára színeződik.Szárított virágzatát tea készítésére nem ajánlják, mert a leváló apró szőrök allergiát okozhatnak. Rendkívül ízletes méze azonban kiváló!
Az ezüst hársnak számos kertészeti változata létezik – az egyik legszebb hazai fajtáját a szelestei kastélyparkban talált, igen szabályos, tojásdad, tömött koronájú, dúsan szőrös levélfonákú példányról szaporították el, és világszerte ‘Szeleste’ néven forgalmazzák.
