Vagyon a víz mélyén.
A Csendes-óceánban található Yap szigetét a yapi őslakosok lakják. A Mikronéziai Szövetségi Államok részét képező kb. 100 km2-nyi földdarab nem rendelkezik teljes függetlenséggel, lakóinak száma kb. 12 ezer fő. Amiről a sziget híressé vált, azok a Rai nevű óriási pénzérmék.
A hatalmas kő pénzérmék nagy, kerek, fánkhoz hasonlító, középen lukas tömbök. Akár 3-4 méter magasak is lehetnek, és 5 tonnát is nyomhatnak, akad, amelyik olyan gigantikus, hogy fizikailag nem is mozdítható.
Nem számít, hogy helyileg hol találhatóak, a lényeg, hogy ki a tulajdonosa. A tulajdonjogot szóban rögzítik. Létezik egy olyan érme, ami a kenun szállítás közben a vízbe esett, és bár azóta se látta senki, úgy kezelik, mint a többi érmét, hiszen ez is pénz, ott van az óceán fenekén.
A mészköveket a közeli (kb. 400 km-re lévő) Palau szigetének szikláiból faragták ki. Yapon ugyanis nem volt mészkő, éppen ezért volt nagyon értékes a yapik számára.
A kőpénz értékét a nagysága határozta meg – minél nehezebb és hatalmasabb volt, annál többet ért. Minél tovább tartott odaszállítani és minél több ember kellett hozzá, annál értékesebbnek bizonyult. Az sem volt ritka, hogy a szállítómunkások odavesztek az utaztatás közben – a veszteségek csak még tovább növelték a pénzérme értékét.
A 20. század elején a spanyolok és németek közötti kereskedelmi viták a Rai kövek alkalmazásának csökkenéséhez vezettek. A II. világháború után a megszálló japánok pedig sok követ felhasználtak építkezéshez.
Napjainkra természetesen már modern fizetőeszközök terjedtek el a szigeten, de a yapik még a tradicionális fizetést is használják, főként az olyan a ritka, fontos alkalmakon, mint pl. a házasságkötés, az öröklés vagy a politikai megállapodások.
