Pár nap az egész, de az élmény örökre szól.
A nyári esték egyébként is különlegesek, de ha ezernyi táncoló fénypont társaságában töltjük, akkor igazán felejthetetlen élményben lesz részünk. Az előrejelzések szerint ezen a hamarosan kezdődik a nagyjából 10-14 napig tartó szentjánosbogár-rajzás.
Magyarországon a szentjánosbogaraknak 3 faja él: a nagy, a kis és a törpe szentjánosbogár. A nagy szentjánosbogár (Lampyris noctiluca) 2015-ben az év rovara lett egy internetes szavazáson. A lány és a fiú bogár igencsak különböző: a nőstény szárnyfedői és hártyás szárnyai hiányoznak, így nem tud repülni, a hím viszont képes repedni a fejlett szárnyaival. A röpképtelen nőstények szinte egyáltalán nem mozognak, általában mozdulatlanul ülnek a talajon, esetleg a növényekre másznak fel, hogy fényük észrevehetőbb legyen.
A hím pedig repülve, a fényt figyelve keresi a nőstényeket, hatalmas, lefelé irányuló szeme éppen erre szolgál, a nőstényt akár 50 méterről is észreveszi. Ha a nőstény nem találkozik hímmel, két óra múltán kikapcsolja a fényét, és elbújik. Ezt legfeljebb 10 napon át ismétli, ha ez idő alatt nem sikerült párosodnia, elpusztul. Ha a párzás megtörtént, a nőstény nem világít többé, hanem maradék energiáját a tojások érlelésére és a tojásrakásra fordítja. Nyirkos helyeken 3 nap alatt rakja le 50–100 tojását, amelyek szintén világítanak, bár gyengén. Élete ezután véget ér.
Az imágók élete tehát kizárólag a szaporodásról szól, ennek végeztével (pár nap után) elpusztulnak, nem is táplálkoznak. A kifejlett szentjánosbogarak életében a fénykibocsátás hím és a nőstény egymásra találásának eszköze. A fény a luciferin nevű szerves vegyület oxidációja közben keletkezik. A szentjánosbogarak által kibocsátott fény úgynevezett hideg fény. A folyamat ugyanis nagyon jó hatásfokkal működik: a fény előállításához használt energia közel 98 százaléka a fénytermelésre fordítódik, miközben hő alig keletkezik. A világítás hullámhossza és a felvillanások mintázata fajokra jellemző.
Leginkább ritkás erdőkben, erdőszegélyeken, patakvölgyekben, cserjés helyeken, dús növényzetű, nedves réteken, parkokban, temetőkben, nagyobb kertekben él a nagy szentjánosbogár – gyakorlatilag bárhol, ahol a lárva táplálékául szolgáló csigák elegendő számban találhatók. A rajzásuk június közepe tájékán várható, de az időjárás is befolyásolja a pontos időpontot.
Amennyiben szervezett keretek között tekintenénk meg a bogarak táncát, az Alcsúti Arborétumot érdemes felkeresni, ahol várhatóan 2019. június 10. és 25. között, minden nap, 3 esti időpontban fognak szakvezetések indulni. Csodálatos élményben lehet részük mindazoknak, akik ekkor ellátogatnak a nappal is lenyűgöző, gazdag élővilággal rendelkező parkba.
Bevezető kép: David Evans
További információ: www.alcsuti-arboretum.hu
