Segítsük a szakemberek munkáját!

Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog (más néven ázsiai zebraszúnyog); a rovar számos fertőző betegség potenciális terjesztője, jelentette az MTI a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontjának figyelmeztetése alapján.

Magyarországról 2014-ről van adat a tigrisszúnyogról Baja mellől, 2015-ben a déli-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az invazív csípőszúnyog fajokat és négy település mellett tudtak a kutatók zebraszúnyogot azonosítani. Magyarországon nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, ezek azonban még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket – olvasható az összegzésben.

Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat.

Legalább 22-féle vírust terjeszthet, ezek közül Európában ebből a csípőszúnyogból már kimutatták a sárgaláz vírusát, a nyugat-nílusi vírust, a japán encephalitis vírusát, továbbá potenciális terjesztője a zika vírusnak is.

A tigrisszúnyogot hazánkban viszonylag könnyen el lehet különíteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait.

Más, ennyire kontrasztosan fekete-fehér szúnyog nem él Magyarországon – közölte az MTA Ökológiai Kutatóközpontja.

A mintegy 5 milliméter hosszúságú imágók fő megkülönböztető jegye, hogy egyetlen fehér csík fut végig a tor háti oldalán. Tojásai körülbelül 1 milliméter hosszúak, sötétbarna vagy fekete színűek. Tojásait a tigrisszúnyog nem a víz felszínére, hanem a felszín fölötti aljzatokra rakja. Tojásai hideg- és szárazságtűrők, például használt gumiabroncsok szállítása során vagy szerencsebambuszok vizében nagy távolságokra el tudtak jutni Délkelet-Ázsiából. A tigrisszúnyogot Európában először Albániában mutatták ki 1979-ben, mára pedig szinte az egész kontinensen megtalálható.

A hazai tigrisszúnyog-populáció feltérképezésében az MTA Ökológiai Kutatóközpontja a lakosság segítségét várja.

Hogyan tudjuk eljuttatni a szúnyogot vagy az információt?
Példány(ok) elküldésével vagy fotók küldésével.
Fontos, hogy a példányok mellé oda legyenek írva a gyűjtési adatok:
>> településnév, a földrajzi hely neve, esetleg GPS koordináta
>> élőhelyre vonatkozó adatok (pl. parkból, patak mellől stb.)
>> pontos dátum
>> a gyűjtő neve és e-mail elérhetősége.

PÉLDÁNYOK KÜLDÉSE
Ha még él az egyed, be kell tenni fél órára a fagyasztóba. Egy műanyag fiolát (kis méretűt, hogy ne tudjon nagyon elmozdulni, eltörni) ki kell bélelni egyrétegű papír zsebkendővel és abba beletenni az imágót. Fontos, hogy úgy legyen csomagolva, hogy ne érjenek a példányok a műanyaghoz (a kupakhoz se).
A példányokat
Dr. Soltész Zoltán
MTA Ökológiai Kutatóközpont
2163 Vácrátót, Alkotmány u 2-4. címre tudja elküldeni.

FOTÓK KÜLDÉSE
A csípőszúnyogok sajnos nem minden esetben határozhatók fotókról, azonban a zebraszúnyog viszonylag jól elkülöníthető a többi hazai fajtól a fotók alapján. Fotók készítésénél fontos, hogy látszódjon az oldalon a tor háti része (felülnézeti kép), valamint a lábaknak és a tor oldalsó részének vizsgálata (oldalnézeti kép) is szükséges a sikeres azonosításhoz. A fotókat a szunyog@okologia.mta.hu címen tudjuk eljuttatni.
Az első nyolc ember, aki idén Magyarországon fogott zebraszúnyogot küld a kutatónak (példányt vagy képet), az részt vehet a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetben szervezésre kerülő rovaros workshopon.
További részletekért érdeklődhetünk a
szunyog@okologia.mta.hu

Forrás: MTI