Feltérképezik a rejtekhelyeket.

Változás várható az idei évtől a szúnyoggyérítésben: mint ismeretes, 2020-tól már nem lesz engedélyezett szer a légi úton történő kémiai szúnyoggyérítéshez. Ez azt jelenti, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a biológiai szúnyogirtás, ami eddig csak csekély részét tette ki a védekezésnek, és emiatt sok kritika érte a feladatokat ellátó katasztrófavédelmet.

A katasztrófavédelem egyik kiemelt célja a jövőben a biológiai szúnyoggyérítés arányának növelése.

Hatékony biológiai gyérítést viszont csak olyan pontos térképek birtokában lehet végezni, amelyek megmutatják, hol vannak a szúnyogok tenyészőhelyei. Ilyen térképek jelenleg csak néhány térségről állnak rendelkezésre.

A katasztrófavédelem az idei szúnyoggyérítési programjának részeként dolgozni kezd a hiányosság megszüntetésén. Megállapodás született szakértőkkel, akik az elkövetkező három évben tizenöt olyan régióban végeznek szakszerű és részletes feltérképezést, ahol évről éve sok szúnyog fejlődik ki. A részletes térképek birtokában a biológiai gyérítések részarányát, valamint a kezelések hatékonyságát jelentősen javítani lehet.

Az idei évben a Duna mentén Gönyű és Paks között térképezik fel a szakértők a szúnyogok kifejlődési területeit. A tervek szerint az elkövetkező két évben kerül sor az alábbi területek feltérképezésére:

  • a Duna többi szakasza
  • a Rába
  • a Tisza-tó
  • a Velencei-tó
  • a Tisza szúnyogtenyésző-helyekben gazdag részei
  • a Körösök,
  • a Dráva

A felméréseket és az adatok feldolgozását szakértők végzik, akik a nemzetközi és a hazai protokolloknak megfelelően járnak el. A korszerű térinformatikai adatbázis elkészítéséhez drónokat is használnak.

Hazánkban a központi szúnyoggyérítést a katasztrófavédelem irányítja, a kezeléseket szakemberek végzik, minden esetben a közegészségügyi hatóság által engedélyezett irtószerekkel. A konkrét felhasználást a megyei kormányhivatalok és járási hivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei ellenőrzik.

Azt, hogy mely területekre terjed ki a központi szúnyoggyérítés, szakértői vizsgálatok határozzák meg.

Ezek a szakemberek entomológusok, vagyis rovartannal foglalkozó szakértők. A helyismerettel rendelkező entomológus szakemberek ismerik a szúnyogok tenyészőhelyeit, és a kifejlett egyedek előfordulási helyeit, ezeken a pontokon mérik rendszeresen a csípésszámot, továbbá a vízben fejlődő szúnyoglárvák számát.

A biológiai gyérítés során egy baktérium által termelt fehérjetartalmú készítményt juttatnak a szúnyogok tenyészőhelyeire a vízbe.

A kisebb vízfelületekre járműre szerelt nagynyomású permetezővel, a nagyobb vízfelületekre pedig repülővel juttatják ki a készítményt. A környezetbarát szer az alkalmazott dózisban kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el, ártalmatlan minden más élőlényre. Ez a módszer a kifejlett szúnyogok elleni védekezéshez nem alkalmazható, csak az utánpótlásuk csökkenthető a lárvák elpusztításával. A biológiai módszer alkalmazása elsőbbséget élvez minden olyan esetben, amikor ezt a helyszín és az időjárási viszonyok, illetve az évszak lehetővé teszi, azonban erre nincs mindig lehetőség.

Forrás: katasztrofavedelem.hu