Akváriumból a természetbe.
A felelőtlen emberi magatartás következtében jó néhány idegenhonos, trópusi eredetű hal úszkál a Hévízi-tóban és a vizét elvezető, melegvízű csatornában. A jaguársügér vagy a citromsügér bizonyára valakinek az akváriumából került ide, súlyosan veszélyeztetve a nálunk honos fajok életét.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakemberei ezért lehalásszák az idegenhonos halakat. Többféle módszert vetnek be, a varsától a húzóhálóig, eddig az utóbbi bizonyult a legsikeresebbnek.
A Hévízi‐tó fölös vizét elvezető Hévíz‐lefolyó csatorna kezdeti szakaszán a vízhőmérséklet télen is 24 foknál melegebb, és ebben a trópusi halfajok számára is átvészelhető a hideg tél. Mivel az idegenhonos halak idekerülése és szaporodása előre nem látható következményekkel jár az itt őshonos fajok számára, így jelenlétük mindenképpen problémát jelent.
A Hévízi-lefolyóban nemcsak idegenhonos halak okoznak problémát, de például a valószínűleg szintén akváriumokból származó tornyoscsiga is, ami gyorsan képes kiszorítani az őshonos csigafajokat.
A tóvédelmi program egyik fontos tevékenysége az idegenhonos fajok egyedszámának csökkentése az őshonos fajok védelmének érdekében.
