Felmászni és szétnézni mindig nagy élmény.
Lassan vége a tikkasztó nyári melegnek, jön az ősz, az ezerszínű erdők évszaka, vegyük a hátizsákunkat és induljunk a természetbe! Az nem lehet kifogás, hogy messze van a zöld, hiszen Budapesten és közelében is vannak erdők, ahova akár pár órára is érdemes kiszaladni. Egy kilátót megmászni jó célkitűzés, ráadásul a fenséges panoráma is örök élmény marad.
Jöjjenek a fővárosban (vagy annak közvetlen közelében) lévő kilátók!
1. Csergezán Pál kilátó
(a Telki és Budakeszi közötti útról ill. Nagykovácsiról érhető el)
Lenyűgözően szép formájú kilátó a Budai-hegység legmagasabb pontján, az 559 m-es Nagy-Kopaszon. A kilátó felső szintje 18 méter magas, és a pont 100 lépcsőfokon elérhető magasságból egyedülálló körpanoráma tárul a látogatók szeme elé, tiszta időben a főváros 100 kilométeres környezetét belátni, a Mátrától a Pilisen és Zsámbéki-medencén át a Velencei-hegységig. Az esztergomi bazilika akár felhős időben is szabad szemmel látható. A kilátó névadója a híres természet- és vadászfestő Csergezán Pál, aki számos képen örökítette meg a környék élővilágát. A hannoveri világkiállítás magyar pavilonját is jegyző tervezők különleges vörösfenyő lécborítást alkalmaztak. Ez lehetővé teszi a szabad kilátást, ugyanakkor tériszony nélkül lehet feljutni a kilátószintre.
2. Erzsébet kilátó, János hegy
Ki ne ismerné az Erzsébet kilátót, amelyből a legenda szerint tiszta időben a Magas-Tátra csúcsait is meg lehet pillantani? A János-hegy a Budai-hegység tagja, 528 méteres magasságával Budapest legmagasabb pontja és egyben legszebb kilátóhelye. A hegy mindig is népszerű turista-célpont volt, a leghíresebb az idelátogató kirándulók közül Erzsébet királyné volt, aki 1882 során több ízben is felkereste a főváros legmagasabb pontját. Ő még egy fából épült messzelátóból nézett le a városra. A korábbi kilátót már 1885-ben le akarták cserélni olyan toronyra, amely egyszerre szolgál kilátóként és őrzi Erzsébet királyné emlékét. Az anyagi és egyéb nehézségek után, 1910. szeptember 8-án adták át a nagyközönségnek ünnepélyes keretek között a kőépületet. Elsőként Magyarországon az Erzsébet-kilátó kapott állandó díszkivilágítást 1926-ban.
3. Kaán Károly kilátó
A Nagy-Hárs-hegy tetején, 454 méterre a tengerszint felett helyezkedik el a környék kirándulóinak egyik kedvenc célpontja, a Kaán Károly-kilátó. A kilátó teraszos elrendezésű, a szinteken felfelé haladva egyre szélesebb kilátás nyílik. Az építmény egész éven át éjjel-nappal látogatható. A névadó Kaán Károly erdőmérnök végzettségű volt, egy ideig földművelésügyi államtitkárként dolgozott. A kilátó a Gyermekvasút Szépjuhászné állomásától kiindulva, a sárga sáv turistajelzést követve közelíthető meg.
4. Makovecz Imre kilátó (korábban kis-hárs-hegyi kilátó)
A Gyermekvasút vonalától alig száz méterre, a Kis-Hárs-hegy tetején, 362 méteres tengerszint feletti magasságban, egy kisebb erdei tisztáson kilátó található. A vasból és fából készült, 6 méter magas kilátó 1977-ben épült fel, a későbbi névadó Makovecz Imre tervei alapján. Vázát egy lebetonozott vascső alkotja, melyen vasúti talpfákból [az újjáépítése óta akácrönkökből] két egymásba fonódó csigalépcsőt alakítottak ki. 2006-ban lezárták, majd 2008 júliusában – az eredetivel szinte teljesen azonos tervek alapján, újjáépítés után – újra megnyitották. Hivatalosan 2012 óta viseli a tervezője nevét. A kis-hárs-hegyi kilátóból körpanoráma nyílik Buda északi részére, a budapesti Belvárosra, a Várhegy és a Citadella felé. A kilátó a Gyermekvasút Hárs-hegy és Szépjuhászné állomásától egyaránt megközelíthető.
Fotó: http://www.gyermekvasut.hu/
5. Árpád kilátó
A II. kerületben található kilátót 1929-ben építették fel, Glück Frigyes kezdeményezésére, a Látó-hegy 376 méter magas oldalára, terméskőből, Friedrich Lóránt tervei szerint. A mai napig ebben a formában áll, 2001-ben felújították. A kilátó fedett teraszszerű, népies stílusú építmény, amiről szép kilátás nyílik a hidakkal ívelt Dunára és a Budai-hegység déli és nyugati vonulataira.Megközelíthető jelzett turistautakon vagy a Glück Frigyes úton, amelyik Hűvösvölgytől a Szépvölgyig tart (az Országos Kéktúra kék sáv jelzésének egyik része), illetve a zöld sáv jelzés is erre vezet.
Fotó: http://kirandulastippek.hu/
Fotó: http://www.zivatar.hu/
6. Széchenyi kilátó
A Széchenyi-emlékmű és -kilátó, a budai hegyek egyik kevéssé ismert látványossága. Az emlékmű és a kilátó eredetileg erdei pihenőhelyként is szolgált, jelenleg inkább egy csendes, külvárosi, ligetes parknak tekinthető. A fenyőliget közepén, a hegy oldalába ékelve található építmény gróf Széchenyi Istvánnak állít emléket. A kilátót Ybl Miklós tervezte, és eredetileg artézi kútként a pesti Városliget bejáratánál állították fel. 1898-ban, a millenniumra való készülés idején, a Hősök tere kiépítésekor került át jelenlegi helyére. A Széchenyi-emlékmű és -kilátó a Fogaskerekű Vasút Művész út megállójától műúton, a Gyermekvasút Széchenyi-hegy állomásától erdei sétaúton és műúton közelíthető meg. A nyolcszög alaprajzú építményre kétoldalt széles, ballusztrádos korlátú lépcső vezet fel.
Fotó: http://panoramio.com
7. Hármashatárhegy
Idén nyáron adták át a Hármashatárhegyen a különleges alakú, nyolcszögletű kilátópontot, amelynek 4 méter magas kilátószintje gyönyörű körpanorámát biztosít Budapestre és a Dunára. A fenyőgerendákból készült, egyedi faszerkezetű építmény érkezési szintje egyben pihenőhelyként is funkcionál. Az építményt megmászva egy egészen új nézőpontból (499 m magasról) figyelhetjük innen a várost, és ha tiszta az idő, akkor egészen a Megyeri hídig el lehet látni.
Fotó: hu.wikipedia.org
