A növényről alkotott legegyszerűbb képünkben ott a zöld levél, amely napfényből készít energiát. A Thaiföldön felfedezett Thismia daemona mintha szándékosan szembemenne ezzel: nincs zöld szára, nincs lombja, virága pedig feketébe hajló, húsos és három hosszú, szarvszerű nyúlványt visel. Az év nagy részében ráadásul teljesen elrejtőzik az avar és a talaj alatt.

A kutatók a nyugat-thaiföldi Thong Pha Phum Nemzeti Park hegyvidéki erdejében találták meg, 950–970 méteres magasságban. A növény csak a virágzás rövid időszakában válik feltűnővé, ezért könnyű úgy elmenni mellette, hogy senki sem sejti: néhány centiméterrel odébb egy tudomány számára ismeretlen faj él.

Hogyan élhet egy növény fotoszintézis nélkül?

A Thismia daemona nem tartalmaz klorofillt, ezért nem képes a zöld növények szokásos módján napenergiából szerves anyagot előállítani. Úgynevezett mikoheterotróf életmódot folytat: föld alatti gombakapcsolatokon keresztül jut szénhez és tápanyagokhoz. A gombák maguk rendszerint más növények gyökereivel állnak kapcsolatban, így egy összetett, láthatatlan hálózat részei.

Nem pontos tehát azt mondani, hogy az ördögvirág egyszerűen „megeszi a gombát”. Sejtjei szoros kapcsolatba kerülnek a gombafonalakkal, és ezen keresztül szerzi meg a fennmaradásához szükséges anyagokat. Mivel nem kell nagy levélfelületet fenntartania és fényt keresnie, szinte egész életét a talajban töltheti.

Mitől kapta az ördögvirág nevet?

A faj sötét, csaknem fekete virágai, vörösesnarancs külső lepellevelei és három karcsú, bunkós végű nyúlványa démoni alakot idézett a leíró kutatóknak. Innen származik a daemona fajnév, amely nem mérgezőségre vagy veszélyre utal. A növény nem azért „ördögi”, mert árt az embernek, hanem mert szokatlan külseje kilóg a virágokról alkotott hétköznapi képünkből.

A virág belseje még különösebb. Falát szabálytalan keresztlécek, finom hálózatok és áttetsző fehér szőrök borítják, a porzók pedig áttetsző kékes színt mutatnak. Ezek a bélyegek segítették a botanikusokat abban, hogy elkülönítsék a rokon fajoktól.

Honnan tudták, hogy valóban új faj?

Tosak Seelanan, Isareyakorn Chantapram, Neeranuch Taosiri, Chanachon Chuchuea és Sahut Chantanaorrapint friss és tartósított példányokat vizsgált sztereomikroszkóppal. Nemcsak a virág alakját, a gyökérzetet és a belső képleteket hasonlították össze, hanem három sejtmagi és két mitokondriális genetikai markert is elemeztek. A morfológiai és molekuláris eredmények együtt támasztották alá, hogy önálló fajról van szó.

A rokonsági vizsgálat a Thismia nemzetség Geomitra csoportjába helyezte, és egy borneói faj közeli rokonaként azonosította. Az új leírás egyben Thaiföld ismert Thismia-fajainak számát is növelte. Az ilyen apró, rövid ideig virágzó növények esetében valószínű, hogy további fajok rejtőznek még a délkelet-ázsiai erdők avarában.

Miért lehet máris kritikusan veszélyeztetett?

Új faj felfedezésekor könnyű azt hinni, hogy most jelent meg vagy most kezdett terjedni. Valójában csak az emberi tudomány számára új; lehet, hogy rendkívül régóta él ugyanazon a kis területen. A kutatók nagyon szűk előfordulást és kevés példányt találtak, ezért a fajt az ismert adatok alapján kritikusan veszélyeztetettnek javasolták.

Az ilyen növény nem költöztethető át egyszerűen egy tetszőleges erdőfoltba. Fennmaradásához megfelelő talaj, nedvesség, mikroklíma, gombapartner és valószínűleg meghatározott környező növénytársulás kell. Ha a néhány négyzetméteres mikroélőhely sérül, a felszínen alig látható faj egész állománya eltűnhet.

Az ördögvirág felfedezése ezért nem csupán egy látványos új név a fajlistán. Arra figyelmeztet, hogy az erdő legkisebb és legkevésbé feltűnő lakói is bonyolult kapcsolatrendszertől függenek. A fekete virág csak néhány napra emelkedik ki az avarból, mögötte azonban egy egész föld alatti világ dolgozik azért, hogy egyáltalán megjelenhessen.