Nem mi mondjuk, hanem a tudósok, hogy fogd meg az ásót vagy a kapát, ha valami problémád akadna.
Ültetés, gyomlálás, kapálgatás – a gyerekek és a felnőttek számára is számos előnye van a kiskertben aktívan töltött óráknak. A szabadban töltött idő vidámabbá, kiegyensúlyozottabbá tesz, ezt már bizonyára mindenki észrevette saját magán is. Sőt, mintha meg is fiatalodnánk egy aktív nap után, nem?
Most figyelj: ha kertészkedéssel töltjük az időt, sokkal több előnnyel jár, mintha csak napozgatnánk a kertben! A kertészkedést terápiaként receptre kellene felírni!
Egy tanulmány szerint a hosszú távon végzett kerti munkák jobb egészségi állapotot eredményeznek, a vizsgált, rendszeresen kertészkedő egyének körében kevesebb daganatos megbetegedés, szívprobléma, túlsúly és mozgásszervi betegség fordult elő. Az idősebbeknek a kertészkedés segít enyhíteni a depressziót, a magányt és az időskori demencia tüneteit. A nehéz időket, fájdalmas veszteségeket is könnyebb megélni a zöldben töltött foglalatoskodások segítségével.
A kertben felnövő gyerekek is hasonló előnyöket élveznek: kevésbé hajlamosak a szorongásra, a depresszióra, és kitartóbban képesek a céljaikért küzdeni. Ráadásul tájékozottabbak lesznek azzal kapcsolatban, honnan jönnek, miként teremnek a zöldségek, gyümölcsök, ami felnőttként majd fontos lesz az egészségtudatos táplálkozás kialakításában.
Nehéz megmondani, hogy vajon maga a kerti tevékenység, vagy valami más (például a nagyobb D-vitamin szint a szervezetben, mivel több időt töltünk a napon) a közvetlen kiváltója az egészségi állapotra gyakorolt kedvező hatásoknak. A kételkedők még azt is felrótták, hogy a kertészkedés egyfajta úri hobbi, eleve azok foglalatoskodnak vele, akiknek módjuk van kertes házban élni, tehát alapból jobb életszínvonalon élnek, ezért nyilvánvalóan jobb az egészségi állapotuk is. Akárhogyan is, kertészkedni jó, mi pedig hiszünk benne, hogy egészségesebbek is leszünk tőle!
