Eltűnő élőhelyek.

Idén már másodszor keresi az Év lepkéjét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya. A 3 jelöltre október 15-ig voksolhatunk az interneten, a győztes 2024-ben fogja viselni a címet.

Ebben az évben elsősorban a fajok fogyatkozását, valamint látványosságát vették figyelembe a jelöltek kiválasztásánál.

A három jelölt: a kis színjátszólepke, a közönséges medvelepke és a gyakori ablakosmoly.

Ismerjük meg őket kicsit jobban is!

Kis színjátszólepke (Apatura ilia)

A színjátszólepkék hímjeinek szárnyfelszíne kékes-lilásan irizál, ez azonban egy fizikai szín, tehát annak árnyalatai és erőssége a fény beesési szögétől és a betekintési szögtől függ.

Hazánkban három színjátszólepke faj él, közülük a legelterjedtebb a kis színjátszólepke, amely a Duna déli szakaszának környékén, illetve a Dráva mentén él. Két alakja ismert, a sötétebb barna törzsalak, ritkább, főként nedvesebb, magasabban fekvő vidékeinken fordul elő, míg a világosabb, sárgás forma mindenfelé gyakori. Főként vizes élőhelyek közelében lehet vele találkozni, akár lakott területeken is.

Többnyire két generációja fejlődik ki májustól júliusig és júliustól szeptemberig. Territoriális faj, a hímek területet tartanak fenn, amelyet a betolakodó hímektől védenek. Sok lepkével ellentétben táplálkozás céljából nem virágokat látogat, hanem állati hullatékot, dögöket, rothadó gyümölcsöket, valamint fák kicsurgó nedveit szívogatja, de pocsolyák környékén is előszeretettel táplálkozik. Repülése jellegzetesen csapongó, ugyanakkor vitorlázó is, a fűz- és nyárfák lombjai körül repkedő példányokat már messziről észre lehet venni.

A hernyó nagyon jellegzetes. Lehet zöld, sárgászöld vagy barna, sárga pontokkal és oldalvonalakkal, fejét dupla „szarvacska” díszíti. Tápnövényei fűz- és nyár-fajok. Bábja szintén nagyon jellegzetes, zöld, egészen levélszerű.

Védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft és a Vörös Könyvben szereplő faj. Magyarországon állományai stabilak, de hogy ez a jövőben is így maradjon kulcsfontosságú a vizes és vízparti élőhelyek fenntartása.

Közönséges medvelepke (Arctia caja)

Egykor sokfelé előfordult, mára azonban drasztikusan megritkult. Megjelenése nagyon jellegzetes. Elülső szárnyai sötét krémbarna alapszínűek, amit márványszerű fehéres-sárgás mintázat szakít meg helyenként. Ez rendkívül jól elrejti a megfelelő környezetben. Hátulsó szárnyai vöröses narancssárgák hatalmas kék foltokkal.

Hernyó korában sok olyan növényt elfogyaszt, amelyek mérgező anyagokat tartalmaznak. Az ezekben található kémiai anyagokat képes lebontani, majd átalakítani gerincesek számára kellemetlen ízű vagy akár mérgező anyagokká. Veszély esetén riasztó színezetű hátulsó szárnyait vagy a feje mögött látható mélyvörös szőrpamacsát is kivillanthatja. Képes kis mennyiségű, irritációt kiváltó folyadékot a támadójára spriccelni. Hangot is kiadhat, amivel megzavarja az őt felfaló denevérek tájékozódását.

Éjszaka aktív lepke, a fényforrások erősen vonzzák. Repülési ideje viszonylag rövid, július és augusztus között lehet vele találkozni. A hernyók kikelés után rögtön táplálkoznak, majd fiatal állapotban telelnek az avarszintben és tavasszal folytatják a táplálkozást. Tápnövényeit tekintve nem válogatós. A 6 cm hosszúságot is elérő hernyóját sokan „papmacska” néven ismerik. Igen jellegzetes, testét világos szemölcsök borítják, amiken a hátán fekete, a hasi oldalán vörös, sűrűn álló és hosszú szőrök díszlenek. Bábozódáskor egy laza szövedéket készít maga köré, amibe szőreit szövi bele.

Ritkulása ellenére nem védett. Egykor sokfelé előfordult, akár lakott területeken is, azonban az utóbbi évtizedekben az építkezések intenzív térhódítása és a parlagok felszámolása állománynagyságában jelentős csökkenést okozott és visszaszorult a természetes élőhelyekre. Csökkenését tovább fokozza, hogy sok fürkészlégy parazitálja és valószínűleg ezek felszaporodása drasztikusan hathatott elterjedésére.

Gyakori ablakosmoly (Thyris fenestrella)

Moly létére igen nagy (15–20 mm) és tetszetős. Nappal aktív, de rejtő színezete és jó röpképessége, gyorsasága miatt ritkán kerül szem elé. Szárnyain valamelyest áttetsző foltok, azaz ablakocskák láthatók, ugyanis a nevében lévő „fenestrella” kifejezés „kis ablakot” jelent.

Hazánkban általánosan elterjedt, bár a síkvidékeken ritka. A kifejlett lepke aktív viráglátogató, különösen kedveli a bodzavirágot. Májustól augusztusig két nemzedéke repül. A hernyó alapszíne halvány sárgásbarna, testét fekete szemölcsök díszítik, feje szintén fekete. Tápnövényei főként iszalag-fajok, de elfogyasztja a közönséges bojtorján és a fekete bodza leveleit is. A hernyó menedéket készít magának úgy, hogy a tápnövény leveleit tölcsérszerűen összepödri szövedék segítségével. Később ebben a menedékben alakul vörösesbarna bábbá és ebben az állapotában telel át.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Elke Schwarzer (@guenstiggaertnern) által megosztott bejegyzés

Élőhelyei napsütötte lejtők, erdőszegélyek, cserjések, viszont tápnövényeihez erősen kötődik, így ezen élőhelyek megszűnése főként helyi állományainak csökkenését okozhatja. Nem védett.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Aurélien Ebel ??? (@aurelien_ebel_wildlife) által megosztott bejegyzés

További információ és szavazás itt: mme.hu