Kevésbé becsült fajok.
Tavaly a sajmeggy nyert, büszkén viselte az ’Év fája 2019’ címet. Az Országos Erdészeti Egyesület és az Év Fája Kuratórium 2013 óta minden évben, így idén már hetedik alkalommal tette lehetővé, hogy kiválasszuk az Év fáját – nem csak az erdésztársadalom, de a közönség is leadhatta szavazatát.
A hazai fafajokra figyelmet felhívó mozgalom kuratóriumának döntése alapján 2019. november 22-ig az alább részletezett 3 fafajból lehetett választani. A szavazásra az Év fája honlapon nyílt lehetőség minden egyéni felhasználó részére egyszeri alkalommal.
Idén 3 olyan fa versengett a titulusért, amelyet sok helyen igyekeznek visszaszorítani, mert gyakran gyomfának, amolyan megtűrt fajnak tekintik őket, alacsony a megbecsültségük. Pedig a tatár juhar például jelentős ökológiai szerepet tölt be, a kecskefűz adja a húsvéti barkák alapanyagát, míg a rezgő nyár az erdők esztétikai értékét növeli.
Érdemes mindhárom jelöltet megismerni:
Tatár juhar (Acer tataricum)
Az eleink honfoglaló útvonalán elterjedt, általuk is ismert fafaj alföldi területeinken erőteljesen visszaszorult, de hegy- és dombvidékeinken is kevésbé becsülik alacsony termete, csekély gazdasági értéke miatt. Ökológiai szerepe viszont jelentős.
Kecskefűz (Salix caprea)
A húsvéti barkát részben ez a faj szolgáltatja, fatermetű egyedei viszont ritkaságszámba mennek, mivel évszázadokon keresztül gyomfának tekintették, s ma is igyekeznek felverődő egyedeit visszaszorítani. Egyetlen fűzfajunk, amely többletvíz nélkül él.
Rezgő nyár (Populus tremula)
Hegy- és dombvidékeink jellemző pionír fafaja, fontos szerepe van az erodált, lepusztult talajok újraerdősülésében. Tarra vágott területeken tömegesen verődhet fel, ezért igyekeznek visszaszorítani. Elegáns megjelenésével növeli erdeink esztétikai értékét.
A szavazás alapján idén a tatár juhar viseli az Év fája címet. Gratulálunk!
