Üzleti érzék.
Sainte-Marie szigete, vagy másnéven Nosy Boraha, egy keskeny gránitalapú földdarab Madagaszkár keleti partjánál. A buja, zöld növényzettel, homokos partokkal, sekély öblökkel és korallzátonyokkal tarkított, képeslapra kívánkozó szigeten valamikor több mint ezer kalóz élt.
A sziget nem messze feküdt a fontos kereskedelmi hajózási útvonalaktól, itt vitték a hajók a fűszereket, az elefántcsontot, a selymet keletről. Ideális hely volt a kalózok számára, akik jól láthatták és szemmel tarthatták az átvonuló karavánokat. Az öblök megvédték a kalózhajókat a vihartól és bőven akadt gyümölcs és asszony itt a férfiak számára.
A sziget kalóztelepét a híres angol kalóz, Adam Baldridge alapította, aki 1685-ben érkezett ide, miután elmenekült Jamaicáról, ahol gyilkosságért körözték. Egy éven belül Baldridge megszerezte az ellenőrzést a belföldi vízi utak és a kikötő felett. A helyi törzseket leigázta és arra kényszerítette a törzsfőnököket, hogy neki fizessenek marhában, élelemben vagy asszonyban.
Baldridge együttműködést kötött egy gazdag New York-i kereskedővel és nagyon sikeres üzletet futtatott, a zsákmányért cserébe rumot, szerszámokat, lőszert kapott. Az élelmes férfi felajánlotta a kalózoknak a szigeten található nyersanyagok, források nagy részét, így a gyümölcsöket és állatokat is.
A fénykorban kb. ezer kalóz élt a szigeten, többek közt olyan legendák, mint William Kidd kapitány, Robert Culliford, Olivier Levasseur, Henry Every, Abraham Samuel és Thomas Tew.
Baldridge maga extravagáns életet élt. Egy dombtetőn álló kúriát épített magának és a sziget nőiből saját háremet tartott. Tucatnyi raktára dugig volt kincsekkel.
Baldridge rabszolgakereskedésbe is fogott, olcsón vett a keleti parton rabszolgákat, majd az áthaladó hajókra vagy Amerikába, Nyugat Indiába adta el őket. Azonban amikor a helyi bennszülöttekből próbált néhányat értékesíteni, a szigetlakók fellázadtak és lerombolták a várát, raktárait, majd elűzték őt is 1697-ben.
Baldridge távozását követően a kalózkolónia hanyatlani kezdett, nem voltak képesek megszerezni az alapvető ellátmányt a fennmaradásukhoz.
1700-ra az aranykornak vége lett. Számos kalóz letelepedett Madagaszkáron, helyieket vettek feleségül, családot alapítottak. A haláluk után az ún. kalóztemetőbe kerültek, egy kis szigetre, Ambodifotatra városától délre.
Napjainkban Sainte-Marie idilli trópus sziget, valóságos paradicsom, így vonzza a turistákat. A kalóztemető is népszerű látványosság, bár mára benőtte a buja növényzet a sírok nagy részét.
Forrás: www.amusingplanet.com
