Börtönből nőtt ki a város.
Dél-Amerika legdélibb csücskében, az Andok hegyei mögött találjuk Ushuaia gyönyörű, színes városát. Az argentin település Tűzföld tartományának székhelye, „a világ vége”. A városon kívül, a Pico-völgyön keresztül gőzmozdony pöfög.
Ushuaia egy szigeten fekszik (Isla Grande de Tierra del Fuego), ez a terület egyike volt azon régióknak, amit a telepesek utoljára foglaltak el. Először Magellán fedezte fel a földdarabot 1520-ban, majd néhány európai utazó érkezett, ami az őslakosok kihalását jelentette a behurcolt fertőzések miatt.
A 19. század második felében érkeztek az első telepesek és misszionáriusok, ekkor indult fejlődésnek a város. A 19. század vége felé az argentin kormány börtönt létesített a szigeten a veszélyes bűnözők részére. Az izoláció miatt a szigetről való szökés szinte lehetetlen volt, ahogy az évek teltek, a fogvatartottak akaratlanul is a sziget első lakóivá váltak. Az erdőből származó faanyagból várost építettek a börtön körül. A vasutat is ők emelték, hogy a letelepedetteket ellássák és az építőanyagot fuvarozni tudják.
A vasút eredetileg fasínekre épült, amelyeken ökrök húzták a vagonokat. 1909-ben a börtön tisztviselői korszerűsítették a vonalat keskeny nyomtávú sínekkel és gőzmozdonnyal. A börtön 1947-ben bezárt és 1950-ben haditengerészeti bázis épült a helyén. A város továbbra is a világtól elvágva létezett 1982-ig, amikor is a Falkland-szigeteki háborút követően újjáépítették 500 mm-es nyomtávval és turistalátványosságként üzembe helyezték. Átnevezték “Világvégi vonatnak” (Tren del Fin del Mundo) a Földünk legdélebbi, működő vasútvonalát.
A szerelvény lenyűgöző tájakon robog keresztül, nemzeti parkon, zöld mezőkön, sűrű erdőkön és sebes patakok mellett. Az utasok megnézhetik az egykori börtön épületét is.
Forrás: www.amusingplanet.com
