Plasztik Édenkert.
A távoli Henderson-sziget egy apró földdarab a Csendes-óceánban, nagyjából félúton Új-Zéland és Chile között. Egyike annak a négy szigetnek, amelyek a Pitcairn csoportot alkotják. 1790-ben a HMS Bounty lázadó legénysége itt keresett biztonságos menedéket, végül a Pitcairnon telepedtek le, ami azóta is az egyetlen lakott szigete a csoportnak. A brit tengerentúli területekhez tartozó Hendersonon senki sem él, néha tudósok érkeznek ide, még a turisták is elkerülik. A legközelebbi nagyobb szárazföld 5000 km-re található.
Mégis, a Henderson-sziget nem mentes az emberi behatástól. A szépséges homokos partokat tengernyi műanyagszemét borítja, halászhálók, palackok, sisakok, óriási darab plasztikok.
A kutatók becslése szerint kb. 38 millió darab műanyag hever szanaszét, összesen 18 ezer kg-ot nyomva beterítik a sziget partjait. A hulladék nagy része (kb. 6%-a) még csak nem is látható, a homokba temetve várakozik. Egyetlen négyzetméteren 20-670 darab műanyag hever a felszínen, további 50-4500 darab pedig a homokban. Naponta mintegy 3750 darab új szemetet mos partra a víz. Mindez azt jelenti, hogy a legsűrűbben szeméttel borított földdarab az egész világon ez az (egykoron) paradicsomi sziget.
Hogy honnan érkezik a hulladék? Természetesen az óceán veti partra. A Henderson-sziget a a hatalmas, forgó óceáni áramlat útjában fekszik, Ausztrália és Dél-Amerika között.Hasonló jelenség az északi féltekén is zajlik, ahol a Hawaii-ra, a Kamilo partra veti a szemetet a víz.
Jenifer Lavers Tasmániai Egyetem kutatója nyomonkövette a szemét forrását és azt találta, hogy 5 kontinens 24 különböző országából érkezik ide a rengeteg műanyag.
Miután a szigeten fennakad a plasztik, a nap UV sugárzásának hatására törékennyé válik és több száz vagy ezer darabra esik, ezek némelyike mindössze 2 mm-es. Ezt követően a homok maga alá temeti a törmeléket, ami a sziget állandó részévé válik.
Forrás: www.amusingplanet.com, kiemelt kép: Jennifer Lavers
