Remélhetőleg az európai madarak nem fognak az ázsiai társaik sorsára jutni.A 20. század végén az ázsiai országokban kevesebb, mint 10 év alatt 99%-kal csökkent egyes keselyűfajok populációja, ami a kipusztulás szélére sodorta őket. Az ok megdöbbentő: a keselyűk szervezetébe jutott diclofenac okozta a pusztulást.

Az diclofenac hatóanyagú gyulladáscsökkentő gyógyszereket széles körben alkalmazzák az állatgyógyászatban. A szermaradványok a kezelt háziállatok elhullásával nem illannak el. Mint ismeretes, a keselyűk ezeken a tetemeken táplálkoznak, szervezetük különösen érzékeny a diclofenacra, az ilyen tetemekből kezelt háziállatokból fogyasztó keselyűk súlyos vesekárosodást követően szinte minden esetben elhullanak. A diclofenac a legelőn kint hagyott haszonállatok tetemeinek csupán 1%-ában volt jelen, mégis elegendő volt ahhoz, hogy az indiai szubkontinens majdnem teljes keselyűállományát kipusztítsa.

Európa keselyű állományának 95%-a Spanyolországban, Portugáliában és Olaszországban él. Olaszországban és Spanyolországban ugyancsak engedélyezett a diclofenac tartalmú gyógyszerek használata. Spanyolországban évente kb. 6000 fakó keselyű pusztulhat el a szer használata miatt. Ráadásul a kutatások szerint a diclofenac további ragadozómadarakra, így például a pusztai sasra, az ibériai sasra, a parlagi sasra is óriási veszélyt jelent.

Tudományos körökben teljes az egyetértés: az állatgyógyászati célra használt diclofenac teljes körű betiltására van szükség, amelyet a vándorló állatfajok védelméről szóló Berni Egyezmény is szorgalmaz. A diclofenac kiváltható lenne más gyulladáscsökkentő szerekkel, amely a keselyűkre nézve is biztonságos.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) is csatlakozik ahhoz a keselyűvédelmi kampányhoz, mely a keselyűgyilkos szer, az állatorvosi diclofenac betiltatását tűzte ki célul. A kampányt, amely egy petíció aláírására buzdít, öt európai madárvédelmi- és természetvédelmi szervezet kezdeményezte, mert félő, hogy az európai keselyűk is a kihalás szélére juthatnak, ázsiai társaikhoz hasonlóan.

A sokszor rossz hírű keselyűk rendkívül hasznos tagjai az élővilágnak, a természet nélkülözhetetlen köztisztasági alkalmazottai. Hatalmas szívességet – ezáltal komoly ökoszisztéma szolgáltatást – tesznek az emberiségnek azzal, hogy eltakarítják az elpusztult állatok tetemeit, így olyan kórokozók elterjedését előzhetik meg, melyek a tetemek bomlásakor keletkeznek.

További információt a keselyűk védelméről az alábbi linken találunk. Itt van lehetőség a petíció aláírására is: www.mme.hu