Energikus terjedés.

Talán sokan már tudják is a választ: a bambusz képes a leggyorsabban növekedni, terjedni. Ezt a hobbikertészek saját bőrükön is megtapasztalhatják, a kertbe ültetett bambusz mindent ellep és szinte kiirthatatlanná válik. A föld alatt, vastag rizómákkal terjedő növény képes az érett vesszők által termelt energiát tárolni, a feltörekvő új hajtások gyors, energikus növekedéséhez.

Megfelelő körülmények között egyes fajok akár naponta 91 cm-t is növekedhetnek. A legmagasabb bambusz, a Dendrocalamus giganteus még a 30 méteres magasságot is elérheti.

A bambuszok tökéletesen alkalmazkodtak a gyors, függőleges terjedéshez. A legtöbb fa lassan nő, mert a kemény törzs a függőleges növekedést fás sejtek koncentrikus gyűrűivel viszi véghez, de a bambusz szárak üregesek, nagyon erősek és kevesebb forrás használnak fel ugyanakkora magasság eléréshez. A száruk két különálló sejtosztódási zónát tartalmaz. A szár csomóinál lévő zóna sejtjei a leveleket formázzák, a nóduszok köztiek viszont olyan sejteket termelnek, amelyek a függőleges növekedéshez járulnak hozzá. Utóbbi sejtek pillanatok alatt felfújódnak, ha vizet vesznek fel, megnyúlnak és így gyorsan képződnek hosszú, csőszerű internódiumok. A szerkezeti merevség miatt a fás megerősítés jóval a növekedési csúcs mögött elkezdődhet, így a megnyúlás nagyon gyors lehet.

A bambuszt sokoldalúan hasznosítják. Amellett, hogy dísznövény, építési anyagként, hangszerek alapanyagaként is ismeretes. Nem beszélve arról, hogy a bambuszrügy élelmiszer, a japán, kínai és indonéziai konyha kedvenc alapanyaga. A bambusz az óriáspandák kedvenc csemegéje is. Egyetlen állatnak napi 38 kg bambuszt kell elfogyasztania az életben maradáshoz.