Sokszínű rovarvilág.
A Magyar Rovartani Társaság ‘Az Év rovara’ kampányának célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét egy-egy rovarra, a rovarok védelmére és az élővilágban betöltött szerepükre. Ahogyan azt már megszokhattuk, idén is 3 faj versenyez, ám ezek a rovarok első pillantásra megtévesztenek minket: nem azok, aminek látszanak. Olyan fajokra hasonlítanak, amelyekkel egyáltalán nem állnak rokonságban. A hasonlóság néha a hasonló életmód következménye, de lehet a védekezés egyik módja is.
A három szavazásra váró faj a kacsafarkú szender (ami nem kolibri), a keleti rablópille (ami nem lepke) és az ékfoltos zengőlégy (ami nem darázs).
Kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum)
Bizonyára sokan láttak már egy kolibrihez hasonló mozgású rovart: a virágok előtt egy helyben lebeg, majd hirtelen tovareppen bármely irányba, akár hátrafelé is. Ez az állat a kacsafarkú szender, amely a lepkék rendjébe, azon belül a szenderek családjába tartozik.
Könnyen felismerhetők vastag csápjukról, erőteljes testükről, valamint megnyúlt elülső és jóval kisebb hátulsó szárnyukról, melyeket szemmel követhetetlen gyorsasággal mozgatnak. A kacsafarkú szendert csendes időben, tavasztól őszig, kora délelőttől kora estig láthatjuk az ország bármely vidékén, akár még nagyvárosok emeletes házainak erkélyein is. A kerti virágok közül a lángvirágot, a levendulát, a loncot, a nyáriorgonát, a petúniát és a szarkalábat egyaránt kedveli.
Röptében szárnyainak alapszíne is látszik: az elülső szürkésbarna, míg hátulsó élénk narancsos barna. Potrohvége jellegzetes alakú, lapított, lépcsőzetesen keskenyedő (erről kapta a „kacsafarkú” nevet), amely segíti őt a kormányzásban, az éles irányváltásokban.
Keleti rablópille (Libelloides macaronius)
Szerencséje van annak, aki megpillanthatja ezt a különös rovart, ugyanis elég ritka Magyarországon. Neve és külseje ellenére nem a lepkék, hanem a recésszárnyúak rendjébe tartozik. Csapongó röpte és rikító mintázatú szárnyai miatt valóban van benne valami lepkeszerű, de a hasonlóság ezzel véget is ér. Nálunk az Alpokalján, a Dunántúli- és az Északi-középhegységben, valamint a Dél-Tiszántúlon található, de mindenütt szórványosan. Csak a jól szintezett, fátlan gyepek a megfelelőek neki, ahol a 20 centis átlagmagasságú növényzetből magasabb füvek, kórós kétszikűek vagy kisebb bokrok állnak ki. A kifejlett rablópille ezekre telepszik le pihenni, illetve ezekre rakja a petéit; a kikelő ragadozó lárvák azonban rögtön a földre pottyannak, és ott rovarokra vadásznak.
Június-júliusban rajzik; csak forró napokon, szikrázó napsütésben repül, de akkor olyan gyorsan, hogy felettébb nehéz elkapni. Kettéosztott szemének felső-elülső része csak az ultraibolya tartományban lát. Ez lehetővé teszi, hogy nagy magasságban is vadásszon, mivel a felhőtlen égen az ultraibolya fényben még egy kis rovar is nagy sötét foltként jelenik meg. Legtöbb előfordulási helye természetvédelmi területekre esik. Maga a faj is védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Ékfoltos zengőlégy (Episyrphus balteatus)
Magyarországon a zengőlegyeknek közel 400 faja fordul elő, ezek közül az egyik leggyakoribb az ékfoltos zengőlégy. A legyek között közepes méretűnek számít: 9-12 mm hosszú. A sárgával és feketével sávozott rovar leginkább darázsra hasonlít. Ez védelmet nyújt neki a veszélyes darazsakat kerülő ragadozókkal szemben. Azonban a darazsaknak két pár szárnyuk van, a legyeknek pedig csak egy – a legyeknél és szúnyogoknál a második pár szárny dobverőre emlékeztető csökevényes szervvé, billérré módosult. Az ékfoltos zengőlégy továbbá szeret – általában virágzó növények közelében – a levegőben szinte egy helyben lebegni.
Az ékfoltos zengőlégy virágporral vagy nektárral táplálkozik, így segíti a növények beporzását is. A nőstény a virágok közelében található levéltetűtelepekbe rakja petéit. A kikelő nyű vérmes ragadozó: egyetlen lárva a fejlődése során több száz levéltetűt is elfogyaszt. A nyű a levéltetvek között mászva sorban kiszívogatja áldozatai testnedveit. Virágos növények ültetésével a kertünkbe is becsalogathatjuk az ékfoltos zengőlegyet, és ha már ott van, segíteni fog nekünk a levéltetvekkel vívott végeláthatatlan harcunkban.
A 3 becsapós faj itt várja szavazatainkat: www.rovartani.hu
