Lomha szépség.
Ebben az évben arra kaptuk fel a fejünket, hogy szinte mindent elborít egy szépséges lepkefaj. A kb. 3,5-4,5 cm-es, feltűnően karcsú, fekete testű, fekete szárnyú lepke neve fehérpettyes álcsüngőlepke. Nevét nyilvánvalóan onnan kapta, hogy a szárnyait fehér foltok (elülső szárnyán szám szerint hat) tarkítják. A potrohán széles sárga gyűrű található és fonalas csápjának legalább a csúcsig egyötöde fehér.
A medvelepkékkel rokonságban lévő faj június-júliusban gyakori, elsősorban nappal erdei tisztásokon, kaszálókon, legelőkön, kertvárosokban, parkokban fordul elő. Hegyvidéken és az Alföldön is megtalálható hazánkban, Északnyugat-Európában viszont nincs jelen.
A virágokon ülve nektárt szívogat. Főként apró, lágyszárú növényeken él, így például útifűn, gyermekláncfűn, egyéb gyomokon. Lassan, alacsonyan, egyenesen és rosszul repül.
A faj jó példa a mimikrire: a lepke testnedve ugyanis mérgező és rossz ízű anyagokat tartalmaz. A feltűnő mintázat is segít abban, hogy a ragadozókat figyelmeztesse: nem érdemes őt felfalni. Tulajdonképpen a lassú, lomha repülés is egyfajta luxus, hiszen nincs szüksége arra, hogy gyorsan tova tudjon szállni.
A fehérpettyes álcsüngőlepke nősténye csoportokban rakja le petéit a növényekre. Hernyója sötétbarna vagy fekete, szürkén szőrözött. A hernyó áttelel, és tavasszal, amikor a növényzet még nem indult fejlődésnek, mohával is beéri. Szőrökkel átszövött hálóban társasan bábozódik.
