Éva sem bírt neki ellenállni?
A növény legnevezetesebb része a hatalmas magja, a növények világában a legnagyobb és legnehezebb mag.
Mégsem a mérete az, ami híressé teszi, hanem inkább különös alakja, ami – ne kerteljünk – leginkább egy női popóhoz hasonlatos. Korábban a pálma latin neve is erre utalt: Lodoicea callipyge, ahol a callipyge szó görögül „gyönyörű feneket” jelent.
A tengeri kókuszhoz rengeteg misztikus sztori, legenda kötődik, talán bármelyik másik fánál több történet fűződik hozzá.
Évszázadokkal ezelőtt, mielőtt a Seychelles-szigeteket felfedezték és meghódították, a mag a vízzel eljutott más távoli partokra is, így például a Maldív-szigetekre.
Azokon a területeken persze a növény ismeretlen volt, hiszen nem nőtt arrafelé. Ezért a partokról összegyűjtötték, és kereskedésre használták a szokatlan tárgyat. Különös formája és mérete miatt afrodiziákumként is tisztelték, és mivel a Maldív-szigetekről érkezett, a diót is „maldív kókusznak” nevezték el. Ezt az elnevezést őrzi még a növény tudományos latin neve ma is: Lodoicea maldivica.
Amikor a tengeri kókusz gyümölcse a vízbe esik, nem képes úszni, hanem lesüllyed. Miután jelentős időt töltött a tengerfenéken, a héja elvékonyodik és leválik. A dió belső részei lebomlanak, gázok szabadulnak fel, amelyek felemelik a magot a felszínre. Számos tengerész látott már olyat, hogy a mag egyszer csak felbukkan a víz felszínén, ezért régen úgy vélték, hogy víz alatti fákon nő, és egy egész erdőt képzeltek az Indiai-óceán fenekére. Innen származik a „tenger kókusza”, „tengeri kókusz” elnevezés is.
Azokban az időkben a tengeri kókuszt nagy becsben tartották, ha találtak egyet a vízben, vagy a parton, az azonnal az király tulajdonába vándorolt, aki magas áron eladta, vagy értékes ajándékként osztogatta más uralkodóknak.
Később fény derült a mag eredetére.
Kiderült az is, hogy a tengeri kókusznak külön hímvirágú és nővirágú egyedei vannak. A popó formájú mag a női példányokról származik, míg a hím virágokból igen mutatós, fallosz-szerű barkák fejlődnek.
Az emberi szaporodáshoz társuló szervek és testrészek ilyen fokú hasonlósága egy történetté állt össze, miszerint sötét, viharos éjszakákon, amikor senki nem látja, a fák elszabadulnak és szenvedélyes ölelkezésben találnak egymásra. A legenda szerint, aki ezt meglátja, az megvakul vagy halál fia lesz. Még napjainkban sem teljesen világos egyébként, hogy miként zajlik a beporzási folyamat.
Amikor Charles George Gordon, a brit hadsereg főtábornoka 1881-ben Praslin szigetére érkezett, meg volt róla győződve hogy megtalálta a bibliai Édenkeret. Gordon meglátta a tengeri kókusz magját és megvilágosodott, hogy csak ez lehetett a tiltott gyümölcs, amit Éva leszakított és megkóstolt.
A lenyűgöző tengeri kókusz 5 botanikai rekordot is magáénak mondhat:
1. a legnagyobb vadon termő gyümölcsöt hozza, amely akár 42 kg is lehet,
2. a magja elérheti a 17,6 kg-ot, ezzel a világ legsúlyosabb magja,
3. a leghosszabb ismert sziklevelet fejleszti, akár 4 méterest,
4. a nőivarú virágai a legnagyobbak a pálmafélék között,
5. ez a leghatékonyabb ismert növény, amely képes tápanyagot visszanyerni a haldokló levelekből.
Forrás: www.amusingplanet.com
