A városon belül is lehetünk zöldben.
1. Sas-hegy
A 266 méter magas, XI. kerületben található Sas-hegy egy része Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület néven már 1958 óta természetvédelem alatt áll. A dolomit sziklacsúcs jellegzetes társulása a dolomitsziklagyep, amely a Budai-hegységben gyakori, de ritka és védett növény- és állatfajoknak ad otthont. Állatvilágából a pannon gyík és a bikapók, növényvilágából a nőszirom, a budai nyúlfarkfű és a Szent István-szegfű emelkedik ki.
A Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület megújult Látogatóközpontja minden korosztály számára tartogat izgalmakat. A “Menedék a betontengerben” című interaktív kiállítás megtekintése után felsétálhatunk az emeleti panorámateraszra, ahonnan pazar budapesti kilátás tárul elénk, sőt webkamerák segítségével a környék ragadozó madarainak szemszögéből is pásztázhatjuk a tájat. Két szabadtéri terráriumban természetes élőhelyükön mutatják be a pannongyíkot és a zöld gyíkot. Tavasztól őszig rendszeresen tartanak kisállat-bemutatót borzzal, nyesttel, görénnyel és más, városokban élő kisállatokkal.
További információ: http://www.dinpi.hu/sashegy
2. Hármashatárhegy
A Hármashatár-hegy kedvelt kirándulóhely, dolomitsziklás csúcsáról fantasztikus körkilátás nyílik Budapestre, jó látási viszonyok esetén látható a Cserhát, a Mátra és a Pilis is. Igazi kiránduló fellegvár, bisztróval, 38 férőhelyes turistaházzal, a ZöldBázis Turistaközponttal és az idén megnyílt Guckler Károly-kilátóval.
A 495 méter magas csúcs a belvárostól mindössze 15 percre, Budapest III. kerületében, a Hármashatár-hegyi út legvégén a található buszfordulónál a főkapun közelíthető meg. A vadvirágos sziklás gyepek, a siklóernyős starthelyek, a kerékpár- és turistautak teszik a Hármashatár-hegy tetejét régóta közkedvelt kiránduló és sport helyszínné.
További információ: www.zoldbazis.hu
3. Farkas-erdő
Káposztásmegyer legismertebb természeti ékessége a Farkas-erdő, amely a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében áll. A terület fás társulásai korábban teljesen leégtek, ezért a ma látható Farkas-erdő már az ember erdőtelepítő munkájának az eredménye. Az erdő a Szilas-patak mellett haladó Óceánárok utcától a Káposztásmegyer II. lakótelepig húzódik északi irányban.
A Farkas-erdő jelenlegi állapotában is hatalmas (elsősorban biológiai) értéket képvisel annak ellenére, hogy botanikai értéke korántsem képvisel ilyen értéket. A környékbeliek által kedvelt zöldben 2000-ben óta tanösvény várja a látogatókat.Ennek öt állomásán a Farkas-erdő jellegzetes fás és fátlan életközösségeivel ismerkedhetünk meg, képekkel illusztrált, információs táblák segítségével. Nemrégiben adták át itt az egyedülálló szívbarát turistautat is, amely a szívbetegek egészséges életének jelentős vívmánya. A juharfák, akácfák között elszórtan tölgyfákat is találtunk itt sétánk során.
4. Szépjuhászné
A Szépjuhászné Budapest II. kerületében található terület, a Budakeszi út legmagasabb pontján, az ún. Budakeszi völgyben. A 350 m magasságban létesült kirándulóközpont, jelenleg is üzemelő büfével várja a turistákat. 1945 és 1992 között Ságvári-liget volt a neve.
A monda szerint Hunyadi Mátyás itt ismerkedett meg egy szép juhásznéval, így kapta a hely a nevét. Itt valóban bármerre indulunk, kellemes kirándulásban lehet részünk. Felkereshetjük a közeli budaszentlőrinci pálos kolostort, amelynek ma az alapjai állnak. A kolostorromok környékén található a jelenleg korlátozottan látogatható Bátori-barlang is.
Felszállhatunk a bájos Gyermekvasútra, de gyalog is elindulhatunk akár Hűvösvölgy irányába, akár a János-hegyre.
A Szépjuhásznétól induló turistautak három kilátót is érintenek a közelben: a Kis-Hárs-hegyen az 1977-ben épült, majd 2008-ban újjáépített Makovecz Imre-kilátó alig negyedórás sétával érhető el innen, míg a Nagy-Hárs-hegyen emelt Kaán Károly-kilátóhoz és a János-hegy csúcsán épült Erzsébet-kilátóhoz valamivel hosszabb kirándulással juthatunk el.
5. Naplás-tó és Cinkotai parkerdő
A Naplás-tó valójában víztározó, Budapest legnagyobb álló vízfelülete, a XVI. kerületben, Cinkota mellett. A terület egykor a Szilas-patak árterületén egy széles lapos völgyben elhelyezkedő, időnként vízzel borított láprét volt. Az alsó-, és felső- láprét, valamint a fűzláp ennek maradványai és ökológiai szempontból a legértékesebb részek. A tavat 1971-ben hozták létre, 1997 óta természetvédelem alatt áll. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete, a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – tájvédelmi körzet, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb ilyen védett terület Budapesten.
A közel 80 hektáros parkerdő parkban 18 állomáson tanulmányozhatjuk az erdő életét, növény és állatvilágát. A kirándulókat kiépített pihenő-, és tűzrakó helyek várják.
A Naplás-tó a közeli Cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a struccpáfrány, a szibériai nőszirom, borzas füzike és több orchideaféle. A tótól északra fűzláp található, amely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. A tó fontos élőhelye a barna ásóbékának és a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek. Közép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan.
