Hólyagüreg.
Bár valószínűleg a környékbeliek eddig is ismerték, a szakemberekben most tudatosodott, hogy nem egy vágatról, hanem egy különleges módon, természetes úton képződött üregről van szó a Mátraverebély-szentkúti Nemzeti Kegyhelyünk környékén.
Egy terepbejárás során Orosz Mihály hívta fel a figyelmét Prakfalvi Péternek, a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark geológusának a szentkúti Meszes-hegy oldalában egy kőbányára, aminek a falából egy hosszabb üreg nyílt.
Eddig semmilyen szakirodalomban, de még egyéb leírásban sem szerepelt ez a képződmény, a kőbányát pedig legalább száz éve felhagyták.
Bár sok jel mutatott arra, hogy természetes úton keletkezett a járat, vagyis barlangnak tekinthető, de a „hitelesítéshez” segítségül érkezett Gaál Lajos, aki a Novohrad-Nógrád UNESCO Geopark felvidéki részének a geológusa. A két szakember egyöntetűen megállapította, hogy barlangról van szó.
Az üreg 9 méteres hosszúságával és 1,5-2,0 méteres magasságával nem tekinthető nagynak, de keletkezése annál érdekesebb.
„Egy megközelítőleg 15 millió éves völgynek a hajlata ismerhető fel a kőbánya alatt, amelyben egykoron patak folyt. Ebbe ömlött bele a körülbelül 1200 Celsius-fok hőmérsékletű andezitláva abból a vulkánból, amely a Mátra és a Cserhát hegyeit is alakította. A forró kőzet a vízzel való érintkezésekor nagy mennyiségű gőzt szabadított fel, amely felfújta az andezitet és így keletkezett ez a hólyagüreg. Az 1900-as évek elején nyithatták ki a bányászok, éppen emiatt a járatban nincs esély régészeti vagy őslénytani leletek felbukkanására” – fogalmazott Prakfalvi Péter.
Miután a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hivatalosan is nyilvántartásba veszi a barlangot, attól kezdve az a törvény erejénél fogva védetté válik.
Forrás: www.nogradgeopark.eu
