Álló vagy lassú sodrású vizek lakója.
A tündérfátyol (Nymphoides peltatum) Magyarországon főleg a síksági nagy folyók (Duna, Tisza, Dráva) holtágaiban elterjedt. A növény nyáron hozza sárgaszirmú virágait, amelyek festői látványt nyújtanak. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (HNPI) közösségi oldalára felkerült fotók a tiszaderzsi Kárász-kikötőben és a Sarudi-medencében kapták lencsevégre a virágszőnyeget. Utóbbi területen, a tó sarudi oldalán Európa egyik legjelentősebb tündérfátyolmezeje található.
A tündérfátyol a tápanyagban gazdag, gyengén lúgos vagy semleges kémhatású, meleg, síkvidéki állóvizek, főleg a nagy folyók holtágainak sekélyebb részein 20-70 cm vízmélység mellett található. Szereti a közvetlen napfényt, átmelegedő vizet, enyhén fagytűrő faj. Eurázsiai, szubmediterrán–szubatlantikus eredetű növény, amely az álló vagy lassú sodrású vizeket kedveli.
A tündérfátyol indákból álló gyökerei a víz alatt az iszapban szerteágazva találhatóak. Ha lehetősége van a rendelkezésre álló területet sűrűn benövi. Hosszú szárú virágait, leveleit innen hozza fel. Kerekded, szív alakúan bevágott 5-10 cm átmérőjű levelei formájukban hasonlítanak a tündérrózsáéhoz. Virágai a levélhónaljban erednek, a 2-5 kocsány ernyőszerű csomóból indul ki. Apró, finoman rojtos szélű ötszirmú sárga virágait egész nyáron hozza, amelyek csak egy napig élnek. Termése lapított tojásdad tok, melyben a szőrös magok találhatóak. Vízhiány esetén kisebb levelű alakot fejleszt, ám a teljes kiszáradást nem viseli el.
A tündérfátyol védett, természetvédelmi értéke 5 ezer forint.
Forrás: www.facebook.com/HortobagyiNemzetiParkIgazgatosag
