Egy hotel kertjében pihent.
106 évig eltűntnek hitték, de most újra felbukkant egy gyönyörű, színpompás kaméleonfaj. A megtaláló kutatók a hiányzó fajok megtalálásáért folytatott projekten dolgoztak, munkájukat siker koronázta.
A Voeltzkow kaméleont 1893-ban írták le először, majd 1913-ban látták utoljára. Most viszont Madagaszkár északnyugati részén újra előkerült, a Mahajanga régióban, ami a leginkább fajgazdag területe annak a szigetnek, amit a kaméleonok hazájának tekintünk.
Frank Glaw és csapata végül különös módon nem az áthatolhatatlan dzsungelben bukkant rá az állatra. A korábbi erőfeszítések rendre kudarcba fulladtak, hiába próbálták ott keresni a hüllőt, ahol előfordulását sejtették. Az expedíció utolsó két napjában egy ápolatlan hotelkertben került a szemük elé a kaméleon.
A kutatócsoport most 3 hím és 15 nőstény állatot talált. 100 évvel ezelőtt, amikor tanulmányozás céljára sikerült néhány példányt begyűjteni, csak hímeket találtak, ami jelentősen csökkentette a beszerezhető információk mennyiségét.
Mindkét nem zöld színű, néhány fehér és fekete részlet is láthatóvá válik az állatok nyugodt állapotában. Amikor azonban stresszesek, mérgesek vagy a hormonszintjük változik a nemi érés során, fekete-fehér színt öltenek, piros és indigószínű csíkokkal, pöttyökkel, mintázatokkal.
A Voeltzkow kaméleon rendkívül színgazdag és lenyűgöző szépség. A kutatók most azon dolgoznak, hogy minél többet megtudjanak a fajról, ezzel is elősegítve azt, hogy megmentsék a kihalástól.
Jó hírnek tűnik, hogy ez a faj nem igényel száraz, érintetlen erdőket az élethez, mint a többi kaméleon, és változatos élőhelyeken is képes megélni.
Sajnos még mindig maradtak olyan fajok, amelyeket egyelőre hiába keresnek a tudósok, szám szerint 19 faj szerepel a kutatási projektben. Jó hír azonban, hogy az elmúlt években újra előkerült a Jackson mászó szalamander, a Wallace óriásméh, a bársonyos kancsóka, az ezüsthátú kancsil és a szomáliai elefántcickány.
Forrás: www.goodnewsnetwork.org
