Igazán nem szeretnénk elkeseríteni, de…

… a helyzet az, hogy jobb nem reménykedni. Elmondjuk, miért!

Kártevők

Ha bizakodsz, hogy ez a meglehetősen hosszú és kemény tél kiirtotta a bogarakat és egyéb kártevő rovarokat, és így tavasszal és nyáron majd kevesebb kárt fognak okozni, csalódni fogsz.

Ami a rovarokra hat, az nem a tél hidegsége, hanem az, hogy mikor érkezik a tavasz. A rovarok többsége a telet pete, lárva vagy báb, ritkán imágó alakban vészeli át, az avarban, a talajban, a fák kérgén, vagy akár a lakásokban. Amikor a hőmérséklet 4◦C alá esik, nem tudnak mozogni, de 7◦C körül már nagyon lassan éledezni kezdenek. Március közepe táján, amikor a hőmérő higanyszála eléri a 20 fokot, turbóra kapcsolnak, szaporodni kezdenek, és hamarosan egész sereg áll bevetésre készen. Ha annyira elhúzódik a tél, hogy még áprilisban-májusban is hideg van, akkor kimarad egy-két generáció.

Maga a hőmérséklet nem olyan lényeges kérdés a korai rovarpopulációnak, mint a nedvesség. A nagyon száraz körülmények különösen sokat ártanak, és jobban megtizedelik a rovarokat, mint a hideg. Számos rovar a talajban él, és az ott található nedvességtől függ. Nem beszélve arról, hogy szárazságban kevesebb növény terem, és így számukra a táplálék is kevesebb lesz.

Kórokozók

A kórokozók is rendelkeznek túlélési stratégiával a hideg telekre. A gombák és más kórokozók az évelők szárán, rügyében és a földön hagyott, levágott ágakban, elszáradt levelekben telelnek át.

A növényi szövetekben telelő kórokozók védve vannak a téli fagyoktól. Sőt, még a külső felületeken telelő patogének is szunnyadnak, így nem hat rájuk az extrém hőmérséklet sem.

Ezt fertőzési háromszögnek nevezik a szakemberek, amit a gazdanövény, a kórokozó és a környezet alkot. Amikor a szunnyadó kórokozónak van egy védelmező gazdanövénye, akkor a tavasz melege és a szokásos tavaszi esők segítenek aktiválni a gazfickót.

A kórokozók csökkentésének legjobb módja a kertben, az előző évben levágott ágaktól, leszedett, elhervadt levelektől való megszabadulás. Ez pedig kidobást vagy égetést jelent, semmiképpen se ássuk be a földbe!

A hideg idő nem csak nem öli meg a patogéneket, de még segítheti is őket. A fagy, a hó, a jég kárt tehet a fák törzsében, parányi sérüléseket okozhat a növények szárain, amelyeken keresztül könnyebben hatolnak be a kórokozók. Az extrém alacsony hőmérsékleten tönkremennek a télálló zöldségek is, és az ott maradt növényrészek újabb táptalajt jelentenek a kórokozók hadának.

Forrás: www.mnn.com