Lebomló koporsó, örök korall.

Az elmúlásról úgy általában sem szeretünk beszélni, de azt végképp kerüljük, hogy bármiféle tudatos készülésen, tervezésen kapjanak. Az pedig egyenesen elképzelhetetlennek tűnik, hogy megvitassuk, lehet-e a hagyományokat környezetvédelmi szempontból egy kicsit megreformálni.

Bizonyára nem szívesen hallunk arról, hogy mennyit ártunk a környezetnek a balzsamozó folyadékokkal, vagy hogy a koporsók, urnák milyen gyakran készülnek toxikus műanyagból, veszélyeztetett fákból, és azt se szívesen olvassuk, hogy a lassan rothadó, lebomló koporsókra gyűlő kénkedvelő baktériumok akár a környező vízforrásokat is károsíthatják.

Pedig ideje lenne beszélni a „zöld temetésről”, ideje lenne becsempészni a környezetvédelmi szemléletet az elmúlás témakörébe.

Természetes temetkezés

Egyre népszerűbbek az ún. zöld temetések, amelyek során olyan módon jut a test a földbe, hogy természetes úton le tud bomlani. Míg 2008-ban csak egy tucatnyi szolgáltató működött az USA-ban, most, 10 évvel később már kb. 300 helyen lehet zöld temetést kérni. A zöld temetést választók nem kapnak hagyományos koporsót, urnát és esetükben nem használnak toxikus anyagokat sem. Ehelyett biológiai lebomló anyagba takarják a testüket, vagy fenyőkoporsóba kerülnek, ami természetes úton le tud bomlani. A lebomlás segítése érdekében csak kb. 1- mélyre kerül a test.

A zöld temetésre vágyók azt is hangsúlyozzák, hogy nem szeretnének forgalmas utak mellett, zsúfolt temetőkben pihenni. Sokkal inkább arra vágynak, hogy intim környezetben legyenek, sírjukon vadvirág nőjön és lepkék repkedjenek a hant felett.

Öko-koporsók

A biológiailag lebomló koporsók használata kb. 50%-kal csökkentheti a káros CO2 kibocsájtást is.

Már kiválaszthatjuk, hogy papír, formaldehid-mentes rétegelt lemez, bambusz vagy fűzvesszőből font koporsóban szeretnénk-e örök álmot aludni. Bizarrnak tűnhet, de olyan koporsó is létezik, amelyikben például könyvespolcként funkcionálhat  addig, amíg el nem halálozunk.

Fotó: Natural Burial Company/Facebook

Zöld hamvasztás

De hogy ne csak koporsókban gondolkodjunk, természetesen a hamvasztás is zöldebbé tehető. Az egyik lehetőség egy olyan eljárás, amely a természetes bomlási folyamatot utánozza – csak jóval gyorsabban. Lúgos hidrolízis során, mindössze 4 óra alatt nem marad más az emberből, mint csontok és folyadék. A folyamat nem bocsájt ki káros anyagokat a légkörbe, és 80%-kal kevesebb energia felhasználásával jár.

A maradványokat biológiailag lebomló urnába, fából vagy kókuszhéjból készült urnába is tehetjük. Még olyan megoldás is létezik, amelyikből egy mag csírázik ki, miután a földbe kerül, és emlékül egy fa nő elhunyt szerettünk helyett.

Fotó: Courtesy of Bios Urn

Egyedi ötletek

Egy svéd cég egészen egyedi eljárást dolgozott ki, amelynek során szinte komposztálják az emberi testet. 6-12 hónapig tartó eljárás során lefagyasztják, majd folyékony nitrogénbe merítik a testet, ezt követően pedig hanghullámokkal bombázzák. Az így kapott porszerű anyagot aztán fák, cserjék nevelésével köthetjük ismét össze.

Világszerte fogyatkoznak, pusztulnak a korallzátonyok, köszönhetően a kílmaváltozásnak és az óceánok melegedésének. Így született meg az örök korall ötlete. Az örök korall készítéséhez a földi maradványokat egy környezetbarát cement keverékkel elegyítik, így egy mesterséges korallt hoznak létre, amit aztán az óceánba helyeznek. Az apró személyes emlékeket is tartalmazó alkotás – remélhetőleg – örökké fennmarad.

Fotó: Toby Hudson/Wikipedia

A kiegészítők terén is teret nyerhet a környezetvédő szemléket, így például műanyag virágkötözők, koszorúalapok helyett raffiát, természetes, lebomló anyagokat használhatunk. A szállítás, halottkísérés terén is változást hozhat, ha teljesen kiszorulnak a gázüzemű autók. A hatalmas halottaskocsik helyett meglepő, de már van, ahol bicikli is választható.

Fotó: Sunset Hills

Forrás: www.mnn.com