Túl későn jött a védettség?
Algagolyók, tólabdák, japánul marimok: a különleges zöld labdacsok a gömbmoha (Aegagropila linnaei) nevű zöld alga bársonyos képződményei. Ezek a gömbök 12-30 cm-esek lehetnek, attól függően, hogy merrefelé bukkanunk rájuk.
A marimok meglehetősen ritkák, csak Izlandon, Skóciában és Japánban fordulnak elő.
A legismertebbek a japán Akan tónál és az izlandi Mývatn tónál taláható golyóbisok. Újabban Sydneyben is megjelentek ilyen zöld gömbök a Dee Why Beach-en, ez az első megfigyelésük a déli féltekén.
A marimo nem egy mag körül növekedik, mint a kavics. Az algaszálak minden irányban nőnek a középponttól kiindulva, folyamatosan elágaznak, így alapozva meg egy gömb forma alapjait. Meglepő lehet, de a golyó mindenhol zöld, noha a fény csak nagyon kismértékben tud behatolni a labda belsejébe. A közepében található klorofill sötétben alvó állapotban marad, de amikor fényre kerül, aktívvá válik.
Rengeteg golyó alámerülve, a tó fenekén várakozik, ahonnan a hullámok mozgása gyakran megfordítja őket, így formálva gömbbé, miközben biztosítja, hogy fotoszintetizálni tudjanak, akármelyik oldaluk is néz felfelé.
Japánban a marimokat védik, tiszteletben tartják, 1920 óta hivatalos természeti kincsként tartják nyilván.
Az Akan tónál nagy erőfeszítésekkel próbálják megőrizni, konzerválni őket, aminek része egy 3 napos marimo fesztivál is minden évben. Az apró, kézbe illő példányokat szuvenírént árulják és akváriumi növényként is ismert.
Eközben a Myvatn tónál az algagolyók lassan eltűnnek. Nagyjából egy évtizeddel ezelőtt az itt található tólabdák még 2-3 rétegnyi vastagságban borították a tó fenekét, mára a többségük eltűnt. A folyamat kiváltója az a szennyeződés, amiért az 1960-as években megkezdett bányászati tevékenység a felelős. A nagymennyiségben a vízbe kerül foszfor és nitrogén drasztikusan megemelte az ezen tenyésző baktériumok számát, ami olyan sűrűségüket eredményezte, hogy már a bejutó fényt is „elállták”. Kevesebb napfény mellett az alga kihalásnak indult. A formáló szél és hullámok pedig a törmelékekkel vonták be a maradék algát, így végleg elzárva őket a napfénytől.
2006-ban védett státuszt kaptak az göbmohák Izlandon is, azonban ez már valószínűleg túl késő volt.
Marimok egy tartályban, Hokkaido, Japán.
Marimok az Akan tóban.
Marimok Sydneyben.
A Dee Why Beach gömbmohái.
Marimo kutatósziget, Akan tó.
Algagolyók a Dee Why Beach-en.
Forrás: www.amusingplanet.com
